Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
III. Az egyházszervezet középső szintjének kiépítése - III.5. Esperesi kerületek Zala megye területén (zalai főesperesség)
Esperesi kerületek Zala megye területén (a bakonyi és a Balaton-felvidéki) területeket a veszprémi esperesi kerületbe szervezték, míg a főesperesség keleti sávját a Balatontól délre eső területekkel egyetemben a palotai357 esperesi kerületbe vonták össze. Az 1777-es rendezés során a fehérvári egyházmegyéhez került a palotai kerület keled, Fejér megyéhez tartozott sávja.358 (VIII. térkép) III.5. Esperesi kerületek Zala megye területén (zalai főesperesség) A főesperesség Zala megye nagyobb részét foglalta magába. A zágrábi püspökség területe ezen a vidéken már a középkor századaiban is túlnyúlt az országhatáron, s nem csupán a Muraközt mondhatta magáénak, hanem a Mura folyó túlpartján is a Kerka pataktól nyugatra elterülő részen is egy széles sávot. A már gyakran használt 1550-es összeírás zalai főesperességre vonatkozó része a veszprémihez hasonlóan részletes, az esperesi kerületek mellett a plébániákat és a plébánosokat is feltünteti.359 (I. térkép) • Balatonfői kerület (17 plébánia, ebből 9 üres) • Tapolcai kerület (23 plébánia, ebből 18 üres) • Sümegi kerület (22 plébánia, ebből 15 üres) • Szántói kerület (20 plébánia, ebből 11 üres) • Kapornaki kerület (30 plébánia, ebből 13 üres) • Egerszegi kerület (19 plébánia, ebből 3 üres) • Novai kerület (23 plébánia, ebből 7 üres) • Szepetneki kerület (27 plébánia, ebből 7 üres) A zalai főesperesség volt a veszprémi egyházmegye egyetlen olyan területe, ahol feltételezhető az egyházszervezet valamiféle folytonossága az 1550-es évek és a 17-18. század fordulója között.360 Az egyházmegye többi területéhez képest feltűnő a megye területén 1710-ben található plébániák nagy száma. Zalában a maga kezdetleges formájában már 1710-ben beszélhetünk a plébániák 357 Az esperesi kerületet eredetileg mezőkomáromi kerületnek hívták nevezték első esperesének plébániájáról. A palotai név 1758-tól állandósult. 358 Leszámítva a Veszprém megyei Ősi filiáját, Ladányt és az annak területén megtelepült fenőt. 359 Karácsonyi-Kollányi-Lukcsics 1912.455-460. Ahogy a veszprémi esetében, úgy itt is mellőzöm a plébániák felsorolását. A zalai főesperesség négy esperesi kerületéről (egerszegi, kapornaki, novai és szepetneki) további információkat tartalmaznak az 1550-es években felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvek. VÉL III.l.a.1. Miscellanea 7. (1554), kiadása Pfeiffer 1947. 24-40., magyarul Tomisa 2002. 27-40. 360 Ezen a területen található a Bíró Márton által 1757-ben ősi alapítású plébániáknak nevezettek fele (21 plébániából 12). Bíró adatai csupán jelzésértékűek, mégis rávilágítanak arra, hogy Zalának a Balaton vonalától északra eső vidékén valamivel kedvezőbb feltételei voltak a katolikus egyházszervezet túlélésének, mint az egyházmegye többi részén. Hornig 1903. 312-317. Lásd még Molnár 2003. 121-130. és Dénesi 2006. 6-16. 129
