Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA tak az atádi plébánia esetében, s nem sokkal volt magasabb Andocs jövedelme sem. Megjegyzendő, hogy mindkét plébániát ferencesek pasztorálták. Az ezeket megelőző Segesdvár plébánosa 86 forintos éves jövedelemét könyvelhetett el. A jövedelemre vonatkozó adatok is utalnak a plébániák megalapítását követő feladatok nagyságára. Szükségszerűnek tartom a plébániaszervezés lendületének visszafogását / megtörését,219 ugyanakkor ennek véleményem szerint nincs köze a megyéspüspök személyéhez. Acsádi Adám, s mellette az egyházmegye vezetésében közreműködő személyek, ekkor elsősorban Potyondi László és Szabadi János220 az előző évtizedben végzett tevékenységükkel úgymond bizonyították plébániaszervező képességeiket. A közel két évtizeden keresztül az egyházmegyét igazgató püspök értékelését talán az is nehezítette, hogy a plébániaszervezés ütemének lassulása és a főpásztor egyházmegyéjébe való visszatérése egybeesett, azt a látszatot keltve, hogy a kettő között összefüggés van.221 Dénesi Tamás ügyelt fel arra, hogy Acsádi belső munkatársai közé épp hazatérését követően került Bíró Márton, aki így részese volt nem csupán a plébániaszervezés 1745-öt követő felgyorsításának, hanem az azt megelőző hullámvölgynek is.222 Ez is alátámasztja, hogy a szervezőmunka intenzitásának megváltozása nem egyes személyek alkalmassá219 Kérdés, hogy az egyházmegye vezetői mennyiben játszottak a plébániaszervezés lendületének csökkenjtjésében aktív, s mennyiben passzív szerepet. Az alább írottak tükrében én inkább az utóbbi felé hajlok. 220 Acsádi a kinevezését követő években folyamatosan távol tartózkodott az egyházmegyéjétől. 1725 és 1732 között kancellári feladatait ellátva elsősorban Bécsben élt. Ekkor helynökei, Potyondi László, majd Szabadi János útján kormányozta az egyházmegyét. Kettejük tevékenységéről alig maradtak fenn adatok, de nincs okunk kételkedni abban, hogy feladataikat megfelelően látták el, és tevékeny részük volt például a plébániahálózat bővítésének munkálataiban is. Helynöki tisztségük egyébként nem szerepel Acsádi Adám életrajzában. Acsádi kancellárságára lásd Petrák 1949.10-12. 221 Petrák Mihály az alábbi sommás értékítéletet fogalmazta meg Acsádiról, akiről egyébként életrajzában összességében szimpatikus képet formált: „Majdnem két évtizedes főpásztori működése nem volt korszakalkotó az egyházmegye történetében, mégis eredeti egyénisége külön színt jelent a XVIII. századi veszprémi püspökök sorában." Petrák ugyan nem mondja ki, de életrajzából egyértelműen kitűnik, hogy az eredményes főpásztori életmű fokmérőjének a plébániaszervezést tartotta, s ebben Acsádi a tervek, Bíró Márton pedig a tettek embere volt. Idézett rész: Petrák 1949.12. Elismerően szól Acsádiról Pehm [Mindszenty] József is Bíró Márton életrajzában, kiemelve szervezőképességét is, majd így folytatja: „De a legtöbbet mégis azzal tette, hogy Bíróban felismerte a jövő emberét, akit - a saját elbetegedése és Biró rátermettsége miatt - a nagy egyházmegye kormányrúdja mellé kell állítani." Pehm 1934. 81. 222 Az egyházmegye történészei által korábban képviselt álláspontban meglévő ellentmondást a következőképp fogalmazta meg Dénesi Tamás a plébániaszervezés munkájáról szólva: „Ezt a megtorpanást [Acsádi] betegsége sem magyarázhatja, mivel energikus helynöke, Padányi Bíró Márton alaposan beleszólt az egyházmegye irányításába." A kérdés továbbgondolására adatok hiányában Dénesi nem kerített sort. Dénesi 2006.55. Fontos kihangsúlyozni, mivel erről a korszakkal foglalkozó kutatók közül többen is elfelejtkeztek, hogy Bíró Márton csak 1734 és 1738 között volt az egyházmegye helynöke. Pályája leváltásától függetlenül is, s nyilván 80
