Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ ÜTEME 8. TÁBLÁZAT A jövedelmek összehasonlítása a győri, a kalocsai, a pécsi és a veszprémi egyházmegyékben az 1730-as évek közepén* EGYHÁZMEGYE MEGYE LEGMAGASABB JÖVEDELEM LEGALACSONYABB JÖVEDELEM JÖVEDELEM ÁTLAGA 150 FORINTOT MEGHALADÓK ARÁNYA Győr Vas megye (38 pl) 145 forint 39 forint 98 forint 0% Kalocsa (17 pl) 460 forint 100 forint 230 forint 82% Pécs Baranya megye (32 pl) 504 forint nincs adat 234 forint 87% Tolna megye (24 pl) 418 forint 42 forint 190 forint 69,5% Veszprém Fejér megye (13 pl) 190 forint 37 forint 117 forint 23% Pilis megye (13 pl) 376 forint 73 forint 224 forint 92% Somogy megye (22 pl) 188 forint 24 forint 123 forint 27% Zala megye (31 pl) 143 forint 43 forint 88 forint 0% Veszprém megye (7 pl) 136 forint 69 forint 87 forint 0% egyházmegye 376 forint 24 forint 122 forint 25% * Az összegeket forintra kerekítve adom meg. A pécsi püspökség esetén Gőzsy Zoltánt követve külön tüntettem fel a baranyai és a tolnai plébániák adatait. A veszprémi egyházmegye adatainak értelmezéséhez szükséges néhány megjegyzést tennem. A budai kerület legalacsonyabb jövedelmezőségű települése Tököl, az ezt megelőző Csaba plébánosa közel 150 forint éves jövedelemmel rendelkezett. Ugyancsak kiugróan alacsony Somogy megye két legkisebb jövedelmű plébániája. 24 forint jövedelmet regisztrálkelése 23-25.; Tóth 2014.177-190. Csaknem azonos szerkezetben közli a kalocsai összeírás adatait Hegedűs Antal is 1954-ben megvédett doktori disszertációjában. A plébánosok jövedelmi adataiban azonban több eltérés is tapasztalható a két munkában, amely feltehetően az összeírásban szereplő különböző típusú jövedelmek eltérő összesítéséből fakad. A számításokhoz Tóth Tamás adatait használtam fel. Hegedűs 2010. 27-29. 79
