Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata

A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ ÜTEME

száma magába foglalja az anya- és leányegyházakat is. A plébániaépületek arányszámát az adott megye plébániáinak számához, míg a templomok arányszámát az adott megye összeírásban szereplő településeinek számához viszonyítva számoltam ki.

A két szélsőértéket Pilis és Somogy megye képviseli. Pilis esetében kirívóan magas a jó állapotban lévő plébániaházak aránya (itt romos templomot nem is találtak), míg Somogy érezhetően az átlag alatti értékkel szerepel, ennél azonban szembetűnőbb romladozó templomainak nagy száma és magas aránya. Érdemes felsorolni azokat a plébániákat, ahol a szerencsés lelkipásztor mind templomát, mind lakását jó állapotban vehette birtokba. Ezek a budai kerületben Vörösvár, Tököl, Ráckeve; a fehérváriban Adony és Perkáta; a veszprémiben Nagyvázsony (itt a várbeli kápolnát említették templom gyanánt); a keszthelyiben Gyulakeszi, Tóti és Nyirád; az egerszegiben Zalabér és Kiskomárom; a somogyiban pedig Törökkoppány voltak.

A plébániaépületek és templomok állapota mellett az adott plébánia jövedelmi viszonyai is meghatározóak voltak a plébániahálózat bővítése szempontjából is, hiszen a túlságosan alacsony jövedelem nem tette lehetővé azoknak az új plébániák megalapításával szükségszerű megosztását. A plébánosoknak járó jövedelmek összesítése is megtalálható a fentebb idézett 1735. évi összeírásban.214

7. TÁBLÁZAT

A plébánosok jövedelme megyénként 1735-ben

A PLÉBÁNOSOK JÖVEDELME

ÖSSZESEN

<50 ft

51-100 ft

101-150 ft

151-200 ft

201 ft<

Pilis

1 (7,5%)

5 (38,5%)

7 (54%)

13

Fejér

1 (7,5%)

3 (23%)

5 (38,5%)

3 (23%)

13

Veszprém

5 (71,5%)

2 (28,5%)

7

Zala

2 (7%)

19 (61%)

10 (32%)

31

Somogy

2 (10%)

6 (27%)

8 (36%)

6 (27%)

22

ÖSSZESEN

5 (6%)

34 (39,5%)

25 (29%)

14 (16%)

7 (8%)

86

A plébánosok közel fele (38 plébános) 100 forint alatti jövedelemmel rendelkezett, s az elfogadhatónak tartott 150 forintnál magasabb jövedelmet kézhez kapó plébánosok az össze plébánosnak csupán a negyedét (21 plébános) adták.

214 A 7. és 8. táblázatból öt 1735-ben biztosan fennálló plébánia adatai hiányoznak (Ácsa, Felsőpáhok, Kapornak, Súr, Veszprém). A Fejér megyei Mór plébániájánál az összeírok nem adtak meg jövedelmi adatokat.

77