Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.1. Az egyházmegye területi kiterjedése
A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN Győr és Pécs nyert területeket, bár ez utóbbi nagyjából azonos arányban veszített is területéből Veszprémmel szemben).72 A területi változások folyamata jelenleg feltáratlan, annyi bizonyos, hogy a 18. század elején a jelentősebb vitatott települések hovatartozása egyházjogilag rögzült, a küzdelem azonban különböző intenzitással tovább folytatódott. A kérdés végleges rendezését a dunántúli egyházmegyék 1777-es átszervezése hozta meg. A veszprémi egyházmegye északi részén, a Duna jobb partján tucatnyi középkori plébánia területe került az esztergomi érsek joghatósága alá. A veszprémi püspök a vizsgált korszakban az általam ismert források alapján nem vitatta az esztergomi főegyházmegyéhez került plébániák hovatartozását.73 Az esztergomi főegyházmegyéhez került plébániáknál jóval kisebb terület, csupán néhány, a Veszprém megyei Somló-hegy környékén fekvő egykori plébánia jutott a győri püspök joghatósága alá a 17. század végére. (III/A. térkép) A források tanúsága szerint a győri püspökséghez került települések békés úton fokozatosan visszakerültek a veszprémi egyházmegyéhez.74 A kiindulópontként számításba vehető 1550. évi plébános-összeírás adatai szerint a Somló környéki települések közül veszprémi plébániaként szerepelt Devecser, Szék (Devecser határában), Ajka, (Ajka)rendek, Lőrinte, Kolontár, Miske és Öcs, valamennyi a devecseri esperesi kerületben.75 Ezek közül Devecser, Ajka, valamint a később a veszprémi egyházmegyében összeírt Magyarpolány megtalálható a győri püspökség pápai főesperességének 1698-ban kelt egyházlátogatási jegyzőkönyvében.76 A vizitáció által érintett mint a Hermann 2008. mellékleteként megjelent A veszprémi római katolikus egyházmegye közigazgatása a XVIII. században című térkép mutatja. A két időszak viszonyait egy térképen ábrázolja A veszprémi egyházmegye a 14. század első harmadában és 1771-ben című térkép. Hermann-Karlinszky 2010. (első előzék). Ennek elkészítése során mind a négy korábban hivatkozott térkép felhasználásra került, s a tizedjegyzék, valamint jelen kutatás adatai alapján történtek módosítások azok adatain. 72 Az esztergomi, a győri, a zágrábi és a pécsi egyházmegyéken kívül határos volt a veszprémi püspökség a váci egyházmegyével is, azonban a kettő közti határt jelentő Duna folyó elég szélesnek bizonyult ahhoz, hogy egyik egyházmegye se vessen szemet a szomszéd területeire. 73 Az esztergomi főegyházmegyéhez kerültek a 18. század elejére Esztergom megye Duna jobbparti plébániái, amelyek a tizedjegyzék szerint a 14. században a veszprémi püspök joghatósága alatt álltak. Ezzel kapcsolatos 17-18. századból iratokra sem a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban, sem az esztergomi Prímási Levéltár Archivum Ecclesiasticum Vetus gyűjteményében nem bukkantam. 74 Az 1777-es egyházmegyei rendezés során a győri püspökség a pápai főesperességre vonatkozó jövedelem-összeírásokat és egyházlátogatási jegyzőkönyvet átadta a veszprémi püspöki levéltárnak, ahol azok ma is megtalálhatók. A pápai főesperesség 1698. évi egyházlátogatása: VÉL 1.1.8. tom. 1., kiadása Pfeiffer 1947.121-144., magyar fordításban Rajczi 1984.; a pápai főesperességre vonatkozó jövedelem-összeírások 1748: VÉL 1.1.13. fasc. 1. no 11., kiadása magyar fordításban Rajczi 1980., 1754/56: uo. no 12. és 1766/67: uo. no 13. 75 Karácsonyi-Kollányi-Lukcsics 1912. 461. 76 Devecserben ekkor licenciátus szolgált. Egy, az 1750-es évek derekán keletkezett összeírás szerint a devecseri plébániát 1710 körül alapították. 1698-ban külön írták össze Noszlopot is, 32
