Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.1. Az egyházmegye területi kiterjedése
Az EGYHÁZMEGYE TERÜLETI KITERJEDÉSE települések a Déli-Bakony lábánál, a hegységtől északnyugatra terültek el. A vizitáció által kirajzolt természetes határ a Bakony vonulata volt a két egyházmegye között. A 16. század derekán Veszprémhez tartozó települések közül az 1740-es években Devecser leányegyházaiként szerepel Kolontár és Miske.77 Ajka 1734-ben bukkan fel a veszprémi egyházmegye székesegyházi főesperességének összeírásában. Eszerint a település hat katolikus lakosa még (a szomszédos egyházmegyéhez tartozó) Devecserbe járt szentmisét hallgatni.78 Ajka leányegyházként nem szerepelt sem az 1730-es évek, sem az 1740-es évek összeírásaiban.79 (III/B. térkép) Padányi Bíró Márton 1752-ben Rómába küldött jelentésében Kislőd és Ajkarendek püspöki birtokokat, valamint Polányt, Noszlopot, Ajkát, Berényt, Tósokot és Csékutat mint Városlőd leányegyházait sorolta fel. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Berény (Berénd) a zirci ciszterciek birtoka, Tósok pedig a tihanyi bencéseké, s bár egyik szerzet sem gondoskodik a lakosok lelki vigasztalásáról, exemptiójukra hivatkozva kétségbe vonják a plébános joghatóságát.80 Tovább bonyolítja a kérdést, hogy ugyanebben a jelentésében Bíró említést tett a halimbai plébániáról, amelynek filiái Szőc, Padrag, Csékút, Tósok és Berény voltak. A települések, mint látható, részben fedik egymást.81 A halimbai plébániáról már az 1740-es évek közepétől maradtak fenn adatokkal. Véleményem szerint a reláció Városlőd esetében egy korábbi, még a halimbai plébánia létrehozását megelőző állapotot őrzött meg.82 Esetükben nem valódi leányegyházakra kell gondolnunk - az csupán a katolikus lakosságú Kislőd lehetett -, hanem a megnevezett települések szórványkatolikusainak gondozására. Azt kevéssé tartom valószínűnek, hogy a noszlopi hívek a közelebbi Devecser helyett Városlődre jártak szentmisére, így Noszlop esetében inkább a területi igények kerültek megfogalmazásra. Meggondolandónak tartom, hogy az egyházamely aztán később Devecser ffliájaként bukkan fel a forrásokban. 1698: Pfeiffer 1947.134-137., Devecser alapítása: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 12. 36-38.; Noszlop leányegyházként 1748. II. 20.: uo. no 11.15-20. 77 1748. II. 20.: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 11.15-20. Ebből a jegyzőkönyvből tudható, hogy Kolontár újratelepítésére nemrég került sor; Miske pedig (Noszloppal egyetemben) csak ekkor került a devecseri plébániához. 78 VÉL 1.1.13. fase. 1. no 7. 21. 79 Vö. 1732/33: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 4.; 1735: MNL OL C 38 Dioec. Veszpr. no 1. 241r-261v.; 1747: VÉL 1.1.8. tóm. 6. 217-220. A győri püspökség pápai főesperességének egyházlátogatása során 1748-ban a vizitátorok már nem említették Ajkát. 80 Hornig 1903. 258. 81 Hornig 1903. 278. 82 A jelentés szerkezete és a plébániákról fennmaradt további adatok is ezt támogatják. A város- lődi plébánia egy olyan fejezetben szerepel, amely a püspöki kinevezésekor már meglévő plébániákat sorolja fel (igaz, ezt csak a zalaegerszegi kerület plébániái esetében mondja ki: antiqux ecclesix et parochix, cjux in hoc districtu Szala-Egerszeghiensi, dum episcopus constituerer, repertx sunt - Hornig 1903. 240.), míg a halimbai az újonnan alapított plébániákat tartalmazó részben (series parochiarum neoerectarum) olvasható. 33
