Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.1. Az egyházmegye területi kiterjedése
A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN az általános hogy a főpásztor tudta és megbízása nélkül adminisztráltak egyházmegyéjéhez tartozó híveket az adott püspök joghatósága alá nem tartozó papok. Ilyen esetekben akár maguk a hívek lehettek a kezdeményező felek, akik a távoli egyházmegyés plébános helyett (már ha volt egyáltalán ilyen), a szomszédos püspökség közelebb élő papját hívták, illetve az ő templomába jártak a szentségek vételére. Jó példa erre a Zala megyei, tehát eredendően veszprémi egyházmegyei Nyavalád (Zalaerdőd) és Ötvös (Dabronc része) esete. Az 1720-as években mindkét település katolikus lakosait a közeli Dabroncon élő licenciátus gondozta. A (csab)rendeki plébánia megszervezését követően a dabrond licenciátus vonzáskörzete az igencsak távoli rendeki plébániához került. Ezt követően az egyházmegyés plébániáktól meglehetősen távol található Nyavalád lakosai a győri püspökség hosszúperesztegi és jánosházi plébániájára jártak szentmisét hallgatni. Bíró Márton veszprémi püspök 1746. szeptember 30-án kelt és gróf Zichy Ferenc győri püspökhöz írott levelében említi, hogy ennek ellenére sem kétséges a Zala megyei település egyházmegyei hovatartozása, hiszen lelkipásztor hiányában kényszerűségből szolgál náluk a szomszédos püspökség papja. A levél apropóját minden bizonnyal Bíró Márton egy héttel korábban elvégzett vizitációja adta. Elképzelhető, hogy személyesen is megfordult a településen (a közeli Gógánfán szeptember 24-én keltezett). Szűk másfél évtizeddel később, 1769. május 24-én kelt levelében a hosszúperesztegi plébános egy házassági ügy kapcsán Nyavaládról már mint Hosszú- pereszteg filiájáról írt. Levelében - a veszprémi egyházmegyés (Csab)rendek leányegyházaként számon tartott - Ötvös pusztáról azt állította, hogy területileg filiájához, Nyavaládhoz tartozik, azzal érvelt továbbá, hogy a puszta Nyavalád és a győri egyházmegyéhez tartozó Tűrje között található, így Ötvösnek is a hosszúperesztegi plébánia leányegyházának kell lennie. Ötvös végül nem került át a győri püspökséghez, Nyavalád azonban igen. A Zala megyei település 1746-ot követően egyetlen egyházmegyei összeírásban sem található meg, s az egyházmegyei rendezést követően a szombathelyi egyházmegye része lett, s oda tartozik mind a mai napig.69 A település területi elhelyezkedése, s ezáltal legtöbbször múltbéli hovatartozása is sok esetben hivatkozási alapként szolgált a határok, végső soron a joghatóság kérdésének megbolygatásához. Erre hivatkoztak a püspökök tartozó pentelei fiatalokat adott össze engedély nélkül. 1738.1. 2.: VÉL 1.1.39.b. tom. 1.188. A kiváltságolt plébániák plébánosai is besegítettek olykor az egyházmegyében fekvő települések pasztorálásában. A szentendrei plébános által az 1750-es, 1760-as években ellátott (Pilis)szentlászló esetét a későbbiekben részletesebben is bemutatom. 69 Az 1720-as évek adatait idézi Pfeiffer János adatgyűjtésére hivatkozva Petrák 1949.45., és a türjei anyakönyv alapján Dénesi 2010.109.; 1746-os vizitáció és levelezés: VÉL 1.1.8. tóm. 5.37- 41.; IX. 24. (Bíró gógánfai keltezése): VÉL I.1.39.b. tóm. 2.303.; IX. 30. (Bíró Zichy Ferenchez) VÉL I.1.39.b. tóm. 2.306-308.; 1769: VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 19.; mai állapot: A veszprémi egyházmegye 1993 óta (1995) című térkép (megtalálható Hermann-Karlinszky 2010. hátsó előzékén). 30
