Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.1. Az egyházmegye területi kiterjedése
A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN egyházszervezetének kialakulása erre az időszakra érte el tetőpontját,64 s jelen voltak a katolikus egyház bázisaiként szolgáló szerzetesközösségek is.65 A terület egyházi viszonyait azonban alapjaiban változtatta meg a korszakban az állam által hivatalosan is támogatott katolikus egyház világi egyház- szervezetének kiépítése. Az egyházszervezet kiépítésének bemutatásával tehát egy új, kezdetektől meghatározó tényező megjelenése követhető nyomon. A világi egyházszervezet 18. századi megjelenése máig ható és érzékelhető változásokat okozott a térségben. Elsősorban a felekezeti viszonyok alakulására hatott az új szereplő megjelenése, ez azonban befolyásolta a térség egészének változásait is.66 A katolikus egyházszervezet kialakulásának feltérképezése tehát egyszerre jelenti a 18. századi állapotok rekonstrukciós kísérletét és a 19-20. században lezajlott folyamatok hátterének megrajzolását. II. 1. Az egyházmegye területi kiterjedése Jelen munkának nem célja, hogy bemutassa az egyházmegye egészének területi változásait, illetve vizsgálja annak körülményeit és időbeliségét. Mégis szükségesnek tartom röviden bemutatni az egyházmegye 18. századi kiterjedését, hiszen az egyházmegye mint területi egység sok szempontból meghatározta a plébániahálózat szervezetét. A veszprémi egyházmegye területe alapítása óta széles sávként húzódott keresztül a Dunántúlon a Drávától a Dunakanyarig, elfoglalva e tájegység közel felét. A veszprémi püspökségnek Szent István király nevéhez köthető adománylevelében található leírása a 18. századra is érvényes:67 az egyházmegyét Zala és Somogy megyék jelentős része, Veszprém megye Bakony vonalától délre húzódó fele, Fejér megye, valamint Pest-Pilis-Solt megye dunántúli (pilisi) területe alkotta. A madártávlatból változatlannak tűnő kép azonban korántsem tekinthető statikusnak. 64 A reformátusokra vonatkozó rövid intézménytörténeti vázlat Köblös-Kránitz 2009.45-113. Az evangélikusokra pedig Keveházi 2011.10-62. különösen 26-31. 65 A szerzetesközösségekkel kapcsolatban Molnár Antal kutatásait kell kiemelni. A térségre vonatkozóan elsősorban Molnár 2003., a kérdéskör egészére vonatkozóan pedig Molnár 2002. Lásd még Siptár Dániel hivatkozott munkáit! 66 A kérdéskört szélesebb összefüggések közé kísérelte meg helyezni Faragó Tamás, aki a Dunántúl példáján a népességfejlődés és a felekezetek közötti összefüggéseket hosszú időtartamon keresztül követő vizsgálat hipotéziseit fogalmazta meg. Faragó 2008. A tanulmányban alkalmazott módszer, s ebből fakadóan az előfeltevések kritikáját adja Kovács I. Gábor. Kovács 2010. Ez utóbbi tanulmányra Horváth Gergely Krisztián hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is szeretnék megköszönni. 67 A Györffy György által 1009-re keltezett oklevél szövegét késő Árpád-kori másolatok tartották fenn. Legújabb kiadása Erszegi-Solymosi 2010. no 3. (29-35). Az oklevélben felsorolt négy megye (Fejér, Kolon, Veszprém és Visegrád) közül Kolon vélhetően magába foglalta az ötödiket, Somogyot is. A kérdésre lásd legújabban Zsoldos 2010. különösen 306-307. 28
