Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források
Szakirodalom és források amelyeket Padányi Bíró Márton és Bajzát József püspökök rendeltek el az 1740-es évek második felében, illetve 1778/79-ben, vizitálták a plébániákat az esperesek az 1750-es és az 1760-as évek derekán, valamint az 1770-es évek elején is. Ez utóbbi forrásokat csak egy-egy plébánia esetében használtam fel.52 Az Acta parochialia és az Acta personalia korszakra vonatkozó része összesen 10 csomó (cca. 1500 dokumentum), a Protocolla episcopalia 22 kötete ezzel szemben több, mint 10 ezer oldalt tartalmaz, ez tételesen szinte áttekinthetetlen mennyiség. A dolgozat forrásainak összegyűjtését követően került elő a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár gyűjteményéből a Protocolla episcopalia sorozat kötetei közül 1777-ben kiemelt két kötet. Ezekről, mint Padányi Bíró Márton Székesfehérvárott őrzött „naplóiról" tudott ugyan a kutatás, de az 1970-es évektől kezdődően a múzeumi raktárban bújtak meg a kötetek. A két kötet a Veszprémben őrzött sorozat 11. és 12., illetve 16. és 17. kötete közé illeszkedik. Kiemelésük indokául talán az szolgált, hogy a kötetek elejére bemásolták Padányi Bíró Márton Rómába küldött 1752. illetve 1758. évi jelentéseit. A jelentések szövege nem teljesen egyezik meg a Hornig Károly által a Vatikáni Levéltárban őrzött eredetiről kiadott szöveggel, azonban egyértelműen ugyanazokról a jelentésekről van szó.53 Kísérletet tettem a korabeli esperesi levéltárak felderítésére is. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár őrzi a kaposvári kerület 1743 és 1860 között vezetett jegyzőkönyvét, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban pedig a fehérvári esperesi kerület 1731 és 1777 közötti, igen értékes bejegyzéseket tartalmazó protokollumkötete található meg.54 Sajnos ezeken kívül a vizsgált időszakban keletkezett esperesi iratanyagot nem sikerült fellelnem. A zalaegerszegi kerület anyaga nem található sem a helyi plébánia levéltárában, sem a Szombathelyi Püspöki Levéltárban. A budai kerület anyaga sem került be Székesfehérvárra. A jelentősebb plébániák közül Adonyban és Zsámbékon személyesen jártam, a Válón lévő iratanyagról pedig a Székes- fehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban lévő jegyzékből tájékozódtam. Mindhárom plébánián elenyésző iratanyag, a korszakból gyakorlatilag csak az anyakönyvek találhatók meg. A tapolcai plébániára még egyházmegyei levéltárosként sem nyertem bebocsátást, a plébános tájékoztatása szerint azonban találhatók itt korai iratok. A hiány különösen akkor szembetűnő, hogyha összevetjük a dunántúli református egyházkerület egyházmegyéiből 52 Visitationes сапопкге: VEL 1.1.8.; Acta et fragmenta: VEL 1.1.7. 53 Acta parochialia: VÉL 1.1.6.; Acta personalia: VEL 1.1.10.; Protocolla episcopalia: VÉL I.1.39.b. A Székesfehérvárott őrzött kötetek jelzete SzPL no 5067. tóm. 1. és tóm. 2. Bíró Márton Rómába küldőt jelentéseinek másolatai megtalálhatók uo. tóm. 1.1-140. (1752) és tóm. 2.1-60. (1758), kiadásuk Hornig 1903. 219-374. A kötetek előkerüléséről Mózessy Gergely levéltáros értesített, amit ezúton szeretnék megköszönni. 54 VÉL V.7. Prot, distr. Kapos, és SzPL no 5068. Ez utóbbit Mózessy Gergely volt szíves feldolgozása idejére a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár részére kölcsönözni, amit ezúton szeretnék neki megköszönni. 23
