Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források

Szakirodalom és források

2012-ben, a Padányi Bíró Márton püspök halálának 250. évfordulóján megrendezésre került emlékkonferencia célkitűzése szerint az egyházmegyéből kitekintve járta körül a 18. századi felekezetiség problémakörét.28 Ugyancsak az évforduló előtt tisztelegve tettük közzé Padányi Bíró Márton püspök végrendeletét, amely egyházkormányzati, lelkipásztori tevékenységéről készített számvetésének is tekinthető.29

2013-ban újjáalakult a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága, amely feladatául tűzte ki egy majdani egyházmegye-történeti összefoglaló elkészítését, illetve az ehhez szükséges forrásfeltárások és előtanulmányok koordinálását. A bizottság szervezésében egy konferenciasorozat indult útjára. A 2014-ben megtartott első alkalmon az egyházmegye területén működött szerzetesrendekre vonatkozó előadások hangzottak el, míg az idei évben megrendezésre került második konferencia az egyházmegye II. világháború alatti történetébe nyújtott bepillantást.30

Az egyházmegye történetére vonatkozó szakirodalom mérlegének megvonásakor egyrészt ki kell emelni egy átfogó egyházmegye-történet hiányát. Ezt még a 18. századra vonatkozóan sem pótolják a 20. század első felében különböző szempontok szerint és legfőképpen különböző mélységben elkészített püspökéletrajzok, illetve az azóta elvégzett részletkutatások eredményei. Az egyházmegye-történet hiányával szemben meg lehet említeni, hogy A veszprémi egyházmegye múltjából sorozatban megjelent forráskiadványok és tematikus feldolgozások jó alapot szolgáltatnak az újabb kutatások számára, elsősorban a (kora) újkorra vonatkozóan. Nagy hiányt pótol az egyházmegye történeti névtára, amely pontatlanságai ellenére megkerülhetetlen a püspökség történetével foglalkozók számára.

Pfeiffer János történeti névtárárának 18. századi részét tételesen végignéztem, és adatainak jelentős részét visszaellenőriztem a forrásokban. Sajnos sok esetben pontatlanok és hiányosak a hivatkozások, ennélfogva nehezen kereshető vissza az egyes adatok forrása. A kötetben sok sajtóhiba is felfedezhető, s több esetben megkérdőjelezhető az összeállító forráshasználata is. Mindezek azonban csak részben, s feltehetően kis részben róhatok fel a szerzőnek.

Az általam átnézett szócikkek egyértelműen arra utalnak, hogy rendkívül gazdag forrásainak egy részét, amint azt néhány helyen maga is említi, mások, többnyire a helybeli plébánosok tárták fel és jegyzetelték ki számára. Ilyen esetekben többször tetten érhető a felületes forráshasználat, amelyet Pfeiffemek

28 A konferencián elhangzott 21 előadásból 13 került be annak 2014 tavaszán megjelent tanulmánykötetébe. Hermann 2014a. Az egyházmegye története szempontjából releváns tanulmányok Siptár 2014., Sztana-Kovács 2014., Hermann 2014b., Miskei 2014.

29 Hermann-Jakab 2013.

30 A Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében címmel megrendezett konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet 2015-ben jelent meg. Karlinszky 2015. A jelen kötet témáját érintő tanulmányok Forgó 2015., Siptár 2015., Tikovits 2015.

17