Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.1. A kerületi esperesek
A KERÜLETI ESPERESEK Az esperesi kerületek irányítását az esperesek egy személyben végezték, állandó segítőtársuk - mint a 19. században megjelenő, majd a 20. század első évtizedeiben állandósuló helyettes esperes434 - nem volt. A vizsgált korszakban csupán néhány esetben bukkan fel helyettes esperes a forrásokban, mint például Závodszky Mihály salomvári plébános személyében, aki az egerszegi kerületben működött. Kis Pál zalaegerszegi plébános kanonoki kinevezése után, de még a következő esperesplébános, Grubánovics Zsigmond kinevezését megelőzően kerül elő Závodszky ebben a szerepben.435 Véleményem szerint - esetleg mint rangidős plébános - hivatalból láthatta el az esperesi feladatokat a széküresedés idején. Hasonló eseti helyettesítésekre utal a helyettes esperesek többi előfordulása is. A helyettes esperes mellett az esperesi koronák kapcsán kerül elő a kerületi jegyző tisztsége (notarius, egy alkalommal secretarius). A jegyzőt, amint az a segesdi kerület 1755. október 15-én Marcaliban tartott koronájának jegyzőkönyvéből kiderül, a kerület papsága választotta.436 Feladata nyilvánvalóan a korona jegyzőkönyvének elkészítése lehetett, ugyanakkor egy alkalommal a papi gyűléstől függetlenül is megjelent a forrásokban. A Fejér megyei (Sár)szentmiklós plébániájának megalapításakor, 1770-ben a hívekkel kötött kontraktus aláírói között nem csupán a ráckevei kerület esperese, Kárvási József adonyi plébános szerepelt, hanem Komjáti Márton pentelei plébános is, aki aláírása szerint a ráckevei kerület jegyzője volt.437 Ez a dokumentum azt sejteti, hogy a jegyző a kerület állandó tisztségviselőjeként működött. Mivel a koronajegyzőkönyveken, illetve az idézett kontraktuson kívül más forrásban a kerületi jegyzővel nem találkoztam, nem dönthető el, vajon egyedi esetről lehet szó a ráckevei kerületben vagy sem. Csábító lehetőség, hogy a korszakban néha előforduló helyettes esperes, a kerületi jegyző, illetve a 19. században állandósuló helyettes esperes feladatkörét hasonlónak tekintsem, a források hiánya mellett azonban hivatalba kerülésük eltérő módja is óvatosságra int. A helyettes espereseket a 19. században a főpásztor nevezte ki az espereshez hasonlóan. A jegyzőket viszont, mint említettem, ettől eltérően a kerület papsága választotta. 434 Először a pápai és a segesdi esperesi kerületben jelentek meg a helyettes esperesek, Materényi Gábor pápai plébános (1819-1821), valamint Tömör János marcali plébános (1819-1826) látták el ezt a feladatot. Schematizmus cleri dioecesis Wesprimiensis 1819,1821,1826. A jelenség ekkor még elszigetelt maradt, majd csak az 1860-as, '70-es évektől szaporodtak meg a helyettes esperesi kinevezések, de általánossá csupán a 20. század első évtizedeiben vált a tisztség. 435 VEL 1.1.2. tóm. 1.152r. 436 VÉL I.l.ló.a. fasc. 1. sine no (segesdi kerület, 1755. X. 15-én tartott korona jegyzőkönyve). 437 Nevét mint „parocho Duna-penteleiensi et Districtus ejusdem [se. Ráckeveiensis] Notario" írta alá. 1770. V. 12.: SzPL no 117A/dddd [a ráckevei kerület plébániáinak 1776. évi jövedelem-ösz- szeírása mellékleteként a (sár)szentmiklósi plébánia alapítására vonatkozó iratok között található kontraktus]. 159
