Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források
Bevezetés akik az egyházmegye történetére vonatkozó forrásanyag szélesebb körű megismertetésével, valamint egyes részletkérdések feldolgozásával sokat tettek a veszprémi püspökség múltjának feltárásáért.22 Az említetteken kívül a veszprémi kötődésű Solymosi László végzett a középkori veszprémi püspökség történetére vonatkozó kutatásokat.23 Az 1980-as évek második felében sikerült újraindítani a püspökség történeti sorozatát, s ezzel párhuzamosan megjelent a néhány évvel korábban elhunyt Pfeiffer János nagyprépost fő művének tekinthető történeti névtár, igaz, még külföldön.24 Körmendy Józsefnek lehetősége nyílt folytatni a századforduló vatikáni kutatásait.25 Az ezredfordulót követő években fellendült a veszprémi püspökség történetének kutatása. A veszprémi egyházmegye 18. századi megújulásával, annak elsősorban a lelkipásztorkodás területén megfigyelhető eredményeivel, az alsópapsággal Dénesi Tamás foglalkozott. E témakörben megvédett doktori disszertációja - Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a XVIII. századi veszprémi egyházmegyében - mellett több tanulmányt is publikált a kérdésről.26 A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gondozásában több forráskiadvány jelent meg, majd 2009-ben, az egyházmegye 1009. évi adománylevelének tiszteletére tartott konferencián kíséreltük meg fiatal szakemberek bevonásával összegezni az egyházmegye történetére, azon belül is kiemelten a 18. századra vonatkozó ismereteket. Az előadások szerkesztett szövegét tartalmazó tanulmánykötet Megyetörténet címmel 2010-ben jelent meg.27 22 Kredics László püspöki levéltárosként és könyvtárosként az iratanyag rendezésében, a régi könyvállomány összegyűjtésében és feldolgozásában, valamint később a Veszprém Megyei Levéltár munkatársaként az egyházmegyére vonatkozó középkori forrásoknak, többek között a püspökség 1524. évi urbáriumának, majd a káptalan 15-16. századi számadáskönyvének kiadásában vett részt. Kredics-Solymosi 1993. és Kredics-Madarász-Solymosi 1997. Körmendy József felsőörsi prépost mint püspöki, később érseki levéltáros az egyházmegye újabbkori történelmét kutatta, s több, jelen dolgozat témája szempontjából is értékes tanulmányt tett közzé, például Körmendy 1971., Körmendy 1987., Körmendy 1995a., Körmendy 1997. Rajczi Pál püspöki, majd érseki levéltáros a leggyakrabban kutatott iratanyagok segédleteit készítette el, többek közt az Acta parochialia, a Visitationes canonicse, a Conscriptiones animarum és a Protocolla episcopalia sorozatok mutatóit. Ezen kívül néhány újkori témájú forráspubli- kádója látott napvilágot, például Rajczi 1980. és Rajczi 1984., valamint részt vett Ördög Ferenc irányításával a Zala megyére vonatkozó egyházlátogatási jegyzőkönyvek és lélekösszeírások feldolgozásában. Ördög 1991-1998. 23 Az előző jegyzetben hivatkozott forráskiadványok mellett meg kell még említeni Érszegi Gézával közösen készített okmánytárát, amely Gutheil Jenő püspöki és káptalani levéltárak anyagára épülő forrásgyűjtésének önállóan is megálló kiegészítése. Erszegi-Solymosi 2010., illetve Gutheil 2007. 24 Pfeiffer 1987. 25 Ennek eredményeit egy forráskiadványban tette közzé. Körmendy 1990. 26 Disszertációja Dénesi 2006., eredményeinek összefoglalása Dénesi 2010., lásd továbbá Dénesi 2004., Dénesi 2007. és Dénesi 2009. 27 Hermann-Karlinszky 2010., az egyházmegye 18. századi történetének egyes részterületeit bemutató tanulmányok Dénesi 2010., Siptár 2010a., Mihalik 2010., Hermann 2010. 16
