Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források
Szakirodalom és források egyháztörténeti kutatásokba. Lukcsics József és Fraknói Vilmos gondozásában 1896 és 1907 között megjelent a veszprémi püspökség római oklevéltára négy kötetben, amely a források kiadása mellett bőséges bevezetőivel az egyházmegye középkori történetének egyes aspektusairól is tájékoztatja az érdeklődőket.14 A 20. század első felében Pfeiffer János és Gutheil Jenő kanonokok körül kristályosodott ki egy egyházmegye-történeti műhely. Előbbi a püspökség kora újkori és újkori történetével, utóbbi középkorának feltárásával foglalkozott. Pfeiffer János nevéhez köthető e műhely „intézményesülése" is a veszprémi egyházmegye múltjából címet viselő könyvsorozat megalapításával. Az 1933-ban indult könyvsorozat 1949-es kényszerű - mint később kiderült - csak időleges megszüntetéséig 13 kötettel jelentkezett.15 A megjelent forráskiadványok,16 püspökéletrajzok,17 kaposvári plébániatörténet18 és tematikus egyháztörténeti munkák19 mind a mai napig alapvetőek az egyházmegye történetének tanulmányozásához. 1949-et követően az országos tendenciáknak megfelelően visszaszorult az ezt követően többnyire csak az egyházmegyei sematizmusok bevezetőinek szintjén művelt egyházmegyetörténet-írás.20 Az időközben elhunyt Gutheil Jenő Veszprém középkori történetét tárgyaló fő művét hagyatékának gondozója, Kredics László szerkesztésében 1977-ben a Veszprém Megyei Levéltár jelentette meg.21 Pfeiffer János és Gutheil Jenő mellett a 20. század második felében Kredics László, Körmendy József és Rajczi Pál nevét kell kiemelni, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban őrzött protocollumokból. 1752-es jelentés: SzPL no 5067. tom. 1.1-140., 1758-as jelentés uo. tóm. 2.1-60. 14 Fraknói-Lukcsics 1896-1907. A vatikáni levéltárakban őrzött dokumentumok mellett bőségesen merített a forráskiadvány a hazai, elsősorban egyházi levéltárak iratanyagából is, köztük számos oklevelet közölt a veszprémi püspöki és káptalani levéltárakból. A négy kötet bevezetőjének magyar nyelvű része önálló kötetben is megjelent. Fraknói-Lukcsics 1907. A forráskiadványról és Hómig Károly szerepéről röviden lásd Hermann 2004. és Karlinszky 2011. 15 A megjelent kötetek tételes felsorolásától itt eltekintek. A kötetek bibliográfiai adatai megtalálhatók a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár honlapján, a www.vel.veszprem.hu címen. A felhasznált kötetekre a továbbiakban külön hivatkozom. 16 Például Pfeiffer 1943., Pfeiffer 1947. 17 Például Körmendy 1995a. (Volkra Ottó János), Petrák 1949. (Acsádi Ádám), Pehm 1934. (Padányi Bíró Márton). 18 Hoss 1948. 19 Például Lukcsics-Pfeiffer 1933. 20 A legrészletesebb történeti fejezet az 1975-ben kiadott névtárban található. Molnár et al 1975. (A 18. századra vonatkozó részt Körmendy József készítette.) Ugyanebben a kötetben Burucs László összeállításában minden plébániáról készült egy rövid történeti összegzés is. 21 Gutheil 1977. A munka célkitűzése ugyan a város korai történetének feldolgozása volt, de a felhasznált forrásanyag természetéből fakadóan hangsúlyosan került sor az egyházi viszonyok tárgyalására. Ezt egyébként az éles hangú és méltatlan helyi kritika fel is rótta a műnek és kiadójának. (Csaba Imre, Haragos kritika az Árpád-kori Veszprém című könyvről, Napló 1978. II. 18.) 15
