Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Az 1930-as évek üzleti sikereinek háttere
Üzlet és Diplomácia Az 1930-as évek üzleti sikereinek háttere A vállalat egymással összefüggő, legfontosabb gazdasági mutatóit, azaz pénzügyi, értékesítési eredményeit és az alkalmazottak számát vizsgálva 1934-től lassú növekedés figyelhető meg. A gazdasági válságot követő piaci és fogyasztási élénkülés kedvezett a dísz- és használati porcelántárgyak értékesítésének, emiatt a vállalatvezetés az exporthálózatok erősítését tűzte ki legfontosabb céljául. Ezt Gulden egyrészt személyes kapcsolatai, másrészt direkt és indirekt állami szerepvállalás (diplomáciai rendezvények, programok) segítségével remélte elérni. A magyar külügyminisztérium támogatásával már ebben az évben tizenhat külföldi külképviseletnek küldték ki képes katalógusukat. A mellékelt levélben minisztériumi ígéretekre hivatkozva hangsúlyozták, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is figyelmet kíván fordítani arra, hogy külképviseletei lehetőleg hazai készítésű porcelántárgyakkal reprezentáljanak. A következő évek eredményeit figyelembe véve a kampány sikeres volt, hiszen rendre érkeztek megkeresések külföldi követségektől, és a magyar delegációk által adott ajándéktárgyak is gyakran herendi porcelántárgyak voltak.214 Nemcsak a külügy-, hanem a kultuszminisztérium és a miniszterelnökség is kapcsolatban állt Herenddel. 1936-tól gróf Csáky István követségi tanácsos, későbbi külügyminiszter a magyar-olasz kereskedelmi tárgyalások kapcsán levelezett Guldennel. A fennmaradt iratok alapján úgy tűnik, kifejezetten jó kapcsolat alakult ki Csáky és Gulden között. Ezt példázza, hogy a miniszter szinte minden esetben személyesen válaszolt a Herendről érkezett levelekre.215 214 Bár pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre, de a magyar külképviseletek által megvásárolt herendi porcelánok arányát jelzi, a kifosztott követségeknek a háborút követően, visz- szaszolgáltatott ingóságok között gyakran említették a herendi porcelánt is. A Népszava 1947 áprilisában például arról számolt be, hogy Ausztria amerikai övezetében lefoglalt berlini, pozsonyi, prágai és bécsi követségek vagyontárgyait, - köztük herendi porcelánokat - szolgáltattak vissza a magyar állam számára. In: Népszava 1947. április 2. 215 „Amint a lapokból már ismeretes e hó második felében a Miniszterelnök Úr és Külügyminiszter Úr kíséretében Rómába utazom. Megfogom kísérelni az ügyet Giannini nagykövettel (az ottani Nicki) [Nick Alfréd, követségi tanácsos, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetője - SZIG] megbeszélni, és azután tudok az ügyre vonatkozólag csak véleményt mondani." Csáky István levele Gulden Gyulának. 1938. július 11. MNL VeML XI.46.c.cc.II.42. 78
