Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Az 1930-as évek üzleti sikereinek háttere
Az 1930-AS ÉVEK ÜZLETI SIKEREINEK HÁTTERE Csáky az olasz féllel való egyeztetések során az ágazat és benne Herend érdekeit is szem előtt tartva igyekezett a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat meghatározó kvótákon kedvezően változtatni. 1938 júliusában Gulden levélben mondott köszönetét, hogy nagyrészt Csáky beadványainak köszönhetően nőtt a kontingens, és korlátozottan ugyan, de végre étkészleteket is sikerült Olaszországba exportálni.216 Csáky esete jól példázza, hogy mind az ágazat, mind Herend számára milyen fontos volt - ahogy persze minden korban - a döntéshozókkal való szoros nexus kiépítése. Mivel az exportkvóták, kiviteli-behozatali szabályok és szállítási feltételek a nemzetközi politikai és gazdasági helyzettől, kapcsolatoktól függően gyakran változtak, ezért a vállalatvezetés számára létfontosságú volt a folyamatos és jó kapcsolat a minisztériumokkal. Az 1930-as évek közepétől nemcsak a magyar minisztériumok, hanem hazai és külföldi kereskedők és magánszemélyek is egyre nagyobb számban érdeklődtek a vállalat termékei iránt. Gulden és az igazgatóság tagjai elégedetten figyelték ezt, ám a legnagyobb eredménynek azt tartották, hogy a magyar állam közvetett és közvetlen megrendelései révén komoly és egyelőre kiszámítható partnernek számított.217 Az 1934-es esztendő a vállalatvezetés összetételében és működésében is változásokat hozott. 1933 decemberében elhunyt a részvénytársaság elnöke, Hadik János gróf, akinek utódjáról minél hamarabb gondoskodni kellett. A halálát követő közgyűlésen Herend egyik újjáalapítójának nevezték, az elnöksége alatt történt pozitív változások miatt.218 Az igazgatóság célja az volt, hogy továbbra is olyan közismert, nagy befolyással bíró személyt válasszanak, aki méltó módon tudja reprezentálni Herendet és szükség esetén érvényesíteni is tudja érdekeit különböző fórumok előtt. Az igazgatóság végül Fischer Emil ajánlására gróf Esterházy Móricot219 kérte fel a tisztségre, aki örömmel vállalta az elnöki pozíciót. Esterházy hivatalosan 1934. február 27-én lett a Herendi Porcelángyár Rt. elnöke. Vele együtt új igazgatósági tagok és új üzleti és művészeti irányvonalak is érkeztek. Ekkor lett az igazgatóság tagja Vészi József,220 Hubay Cebrián Andor, 216 MNL VeML XI.46.c.cc.II.42.1938. július 5. 217 Ehhez jó forrásul szolgálnak a magyar minisztériumokkal folytatott levelezések, megrendelő iratok. MNL VeML XI.46.c.aa.III.l-12.tétel 218 MNL VeML XI.46.c.aa.I.l.tétel 1934. február 5. 219 Esterházy Móric gróf (1881, Majkpuszta-1960, Bécs) Tanulmányait többek között Budapesten és Oxfordban végezte. Az egyetem elvégzése után hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1905-től a főrendiház tagja lett, majd az első világháborúig a tőketerebesi kerület képviselője. Az első világháborúban önkéntesként vett részt. 1917-ben, rövid ideig miniszterelnök volt, majd 1918-ban a Wekerle-kormányban tárca nélküli miniszteri posztot kapott. A Tanácsköztársaság alatt vidéken tartózkodott, majd visszavonult a politikai élettől. A politikába 1931-ben, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jelöltjeként tért vissza. 220 vészi József (1858, Arad-1940, Budapest) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 79