Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden Gyula üzletpolitikája
Gulden Gyula üzletpolitikája szempontból vonja revízió alá a gyárat.138 A német mérnök - aki a világhírű bajor porcelángyáros Rosenthal családból származott - rövid egyeztetést követően 1931 nyarán érkezett Herendre. A megbízatás ideje alatt Guldennel állt kapcsolatban, aki ennek köszönhetően elsajátíthatta a kályhagyártás működési elvét is. Hosszas tárgyalásokat követően végül 1933 novemberében a Hardtmuth L. & C. Kályhagyárral kötöttek szerződést, a próbaégetésre pedig a következő év tavaszán került sor.139 A gazdasági válság időszakában a vállalat számára - a német porcelán- gyárakhoz hasonlóan - az 1933-as esztendő bizonyult a legnehezebbnek.140 Csehszlovákia mellett továbbra is Németország volt a legfontosabb kereskedelmi partnere az üzemnek, különösen az alapanyag-beszerzés miatt. Mivel a válság éveiben alapvetően minden érintett ország elsősorban a hazai ipart és kereskedelmet támogatta, ezért mind az export, mind az import jelentősen visszaesett. Ahogy azonban a német cégek többsége, úgy Herend eredményében is érzékelhető növekedést hozott a következő esztendő.141 Különösen a belföldi értékesítések terén, ahol például az 1931. évi eredménnyel összevetve 150%-kal nőtt az eladás volumene 1934-re.142 A Herendi Porcelángyár Rt. pénzügyi és műszaki reorganizációnak köszönhetően komolyabb pénzügyi nehézségek nélkül vészelte át az 1933-as esztendőt. 1934 végén az ügyvezető igazgató az előző évre visszatekintve azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a nehézségek ellenére sem kellett nagyobb összegű banki kölcsönhöz folyamodni.143 Ennek legfontosabb jelentése, hogy a tulajdonosok a nehézségek ellenére is rendelkeztek olyan tőkével, amelynek köszönhetően nem kényszerültek új befeketetők bevonására. Azaz sikerült megőrizniük a cég belügyeinek irányítását. Gulden üzleti filozófiájának köszönhetően a válság éveiben olyan új beruházások és profilmódosítások történtek, amelyekkel a remélt konjunktúrában feltételezhetően jó pozícióba kerülhettek. 138 Az intézetet a magyar pénzügyminisztérium és a Gyáriparosok Országos Szövetsége azzal a céllal alapította 1928. augusztus 29-én, hogy a vállalatok vagyonára első helyen bekebelezett jelzálog alapján ezeknek a cégeknek iparfejlesztési hiteleket biztosítson. 139 MNL VeML XI.46.c.cc.III.35.tétel 140 Eiber 1979: 545-557.; 141 1934-ben Bajorországban, a német porcelánipar központjában működő vállalkozásoknál az előző évhez képest 25%-al nőtt az értékesített termékekből származó bevételek aránya, míg az export arány 1935-ben már elérte az 1929-es eredményeket. Eiber 1979: 82. 142 Amíg 1931-ben 87.039, addig három évvel később 187.060 pengőre nőtt az eladás, ugyanez export esetében kisebb növekedést mutat, hiszen 20.220-hoz képest 25.456 pengőre nőtt az értékesített árukból származó bevétel. MNL VeML XI.46.c.aa.I.l.tétel 143 MNL VeML XI.46.c.aa.I.l.tétel 55
