Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden szakmai kapcsolatai
Üzlet és Diplomácia Gulden szakmai kapcsolatai Amennyiben megnézzük az 1923-ban alapított részvénytársaság igazgatóságának névjegyzékét, jól látható, milyen széles körből rekrutálódott a tagság. Herend a 19. század közepétől a magyar diplomáciai és művészeti élet szerves részévé vált. Műhelyéből kikerülő alkotásai révén nemzetközi színtéren a magyar iparművészet, tágabban a magyar kultúra egyik legismertebb közvetítőjévé vált. Szinte nem volt olyan nemzetközileg jegyzett iparművész, művészeti szakember, aki valamilyen formában ne került volna kapcsolatba a gyárral, a gyár termékeivel. Mivel a magyar piac más európai országokhoz képest hagyományosan szűk volt, ezért szereplői személyesen ismerték egymást. Miután Gulden 1923-ban a vállalathoz került, kiemelten fontosnak tartotta kiépíteni, majd ápolni ezeket a kapcsolatokat, valamint lehetőség szerint hazai és nemzetközi viszonylatban tovább szélesíteni azokat. 1926-tól ügyvezető igazgatóként immár lehetősége volt arra, hogy részben maga válassza meg, a vállalkozás érdekében milyen szakmai körökkel tart fenn kapcsolatokat. A következő majd két évtizedben a legfontosabb szakmai szervezetben vezető pozíciót töltött be, és neve nemcsak az ágazat képviselői előtt, hanem a laikusok körében is ismert lett. Az 1940-es évek első harmadára művészeti, diplomáciai és üzleti feladatai révén mára szinte feltárhatatlanná váló formális és informális kapcsolatrendszerek hálózata alakult ki körülötte. Ezek a kapcsolatok legtöbb esetben többszörösen átszőtték egymást. Gulden Gyula az 1920-as évek végére mind a gyártási, mind az értékesítései oldallal állandó kapcsolatban állt. Szakmai megítélését bizonyítja, hogy magyar delegációk, küldöttségek tagjaként, megbízottjaként több esetben vett részt hivatalos tárgyalásokon. 1929 júniusában például Bécsben az újonnan alakult Ost-Europa Glas- und Porzellan Union tagjaként egyeztetett az ágazat európai lehetőségeiről,144 míg néhány héttel később Budapest főváros által egy német kereskedelmi küldöttség tiszteletére rendezett díszvacsorán szerepelt a neve.145 Gulden, elődjéhez Farkasházy Jenőhöz hasonlóan szintén fontosnak tartotta a világkiállításokon és nemzetközi vásárokon való megjelenést. Emiatt a két világháború közötti évtizedekben szinte nem volt olyan esztendő, amikor az ügyvezető igazgató ne utazott volna el Európa legjelentősebb vásárába, 144 Magyar Agyagújság, 1929. augusztus 1. 145 MNL VeML X1.46.c.aa.I.17.tétel. 56
