Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása

Üzlet és diplomácia a bevételt jelentő korábbi nyugat-európai és amerikai felvevőpiacok, kap­csolatok szűntek meg vagy erősen korlátozódhattak. Ez a fajta kettősség az államosított vállalat személyzeti politikájában is megfigyelhető volt. Egyrészt megvolt a megbízhatatlannak vélt alkalma­zottak listája, másrészt ezeknek a személyeknek a szaktudása, tapasztalatai egyelőre nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy az állami vállalat működni tudjon. Pór Imre vállalatvezető az Iparügyi Minisztériumba küldött jelenté­sében jól érzékelteti ezt az ellentmondásos helyzetet. „ Egymás után zárulnak be az eddigi piacok, így az utóbbi időben a skandináv piac, mely azelőtt a herendi gyár egyik legfelvevőképesebb piaca volt. Ettől függetlenül nem áll rendelkezésre a kellő exportszervezet sem, nincs meg a megbízható képviseleti rendszer, mert a vállalat tulajdonosa, dr. Gulden Gyula intézte Svájcban a vállalat teljes exporttevékenysé­gét. Nevezett úr az Artica Ltd. zürichi cég beltagja, mely cég általános képviselettel rendelkezik a legfontosabb export országok részére. Nem lehet számítani, hogy az ál­lamosítás után ez a vonal felhasználható lesz. Egyébként az exportot irányító tisztvi­selők Dr. Gulden rokonai vagy emberei, úgyhogy nem ajánlatos egyelőre az exportot forszírozni addig, ameddig új összeköttetéseket nem építettünk ki.s'3 Pór Imre vállalatvezető, aki több évtizedes szakmai tapasztalattal rendel­kezett, valóban jól mérte fel, hogy az export tekintetében az előző vezetés­hez lojális tisztviselők „távozásával" szinte kilátástalan helyzetbe kerülhet­ne a vállalat. Ennek érdekében igyekezett munkaviszonyukat minél tovább fenntartani, ezzel azonban szembekerült az üzemi bizottság és a helyi MKP terveivel. A nyílt konfrontáció elkerülése érdekében április 6-án, az államo­sítási törvényre hivatkozva felfüggesztette ugyan Kummer László munka- viszonyát, ám elbocsátásáról nem rendelkezett.513 514 Az üzemi bizottság ezzel azonban nem elégedett meg, és a következő hetekben folyamatosan követel­ték Kummer munkaviszonyának megszüntetését.515 Végül, május 7-én köz­vetlenül az Iparügyi Minisztériumhoz fordultak, ahonnan a következő héten megérkezett a volt kereskedelmi igazgató munkaviszonyának megszünteté­se. Kummer esete jól példázza, hogy a diktatúra kiépülésével együtt járó po­litikai kizárólagosság hogyan írt felül minden szakmai, adott esetben, kicsit túlzóan, akár nemzetgazdasági szempontot is. Kummer elbocsátását követően Gulden rokonai és egykori közeli mun­katársai sem érezhették biztonságban magukat. Félelmük nem volt alapta­lan, 1949. január 1-jével ugyanis megszüntették Gulden húgának, Husserl Kittynek és férjének, Kovács Elemérnek a munkaviszonyát. Gulden másik testvéréről, Jolánról annyit tudni, hogy 1953-ban még a gyárban dolgozott, azonban az évtized végén ő is távozott Herendről. 513 MNL VeML XXIX.50.a. 3. tétel. 514 MNL VeML XXIX.50.a. 3. tétel. 515 „Már több ízben tudtára adtuk Önnek, hogy ebben a kérdésben nem változtatunk." MNL VeML ХХ1Х.50.Э. 18. tétel. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom