Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása Az államosítást követően Gulden szerepe - Pór rövid távú elképzelései ellenére - jelentéktelenné vált, és a következő években alig-alig, pozitív színben pedig egyáltalán nem bukkan fel neve.516 Az új vezetés igyekezett gyorsan elfeledtetni a vállalatot húsz éven át irányító egykori vezérigazgatót. Bár Guldent 1946-tól folyamatosan megpróbálták negatív szereplőként, a népi demokrácia ellenségeként beállítani, az államosítást közvetlenül megelőző időszakban egykori alkalmazottai többsége még kiállt mellette. Erre a legjobb példa, hogy néhány héttel az államosítás előtt nem várt módon éppen az üzemi bizottság jegyzett egyfajta igazoló dokumentumot számára.517 Az itt megfogalmazott mondatok egyben a Guldennel szemben felhozott vádakat is megvilágítják. A vádak a korszak retorikáját ismerve tendenciózusnak számítottak, hiszen alapjaiban megegyeztek a Horthy- rendszer alatt fontosabb pozíciót betöltő személyekkel szemben megfogalmazottakkal. így a munkásellenesség mellett a náci rendszer kiszolgálása szerepelt „bűnlajstromán." Az államosított vállalat vezetője jelentéseiben hangsúlyozta, hogy az alapanyag, valamint az exportlehetőségek hiánya miatt a vállalat súlyos anyagi helyzetben van. Ezt 1945 nyarától már az előző vállalatvezetés is folyamatosan jelezte az Iparügyi Minisztérium felé, azonban érdemi segítség nem érkezett. A helyzet komolyságát jelzi, hogy Herend financiális helyzetével 1948 májusában a Gazdasági Főtanács is foglalkozott. Ennek során a beszerzés és értékesítés biztosítása érdekében bizonyos bürokratikus könnyítésekről valamint nemzetközi tárgyalások megkezdéséről határoztak.518 Érdemi változások azonban a következő hónapokban sem történtek. A politikai alapon kinevezett, ám az ágazatból érkező, szakmai tapasztalatokkal rendelkező Pór Imre nem sokáig vezethette az porcelángyárat, hiszen alig tíz hónappal kinevezését követően felmentették feladatai alól. Pór, aki kinevezésekor politikai szempontból kétségkívül megbízhatónak számított, munkáját megpróbálta, amennyire lehetett, szakmai elvek szerint végezni. 516 A vállalati iratanyag eddigi rendezése során feltárt iratok szerint Gulden 1948. április 7-én küldte utolsó levelét Herendre, amelyben az Egyesült Államokban értékesítendő árukészletek elkészítését sürgette. MNL VeML XXIX.50.a. 7. tétel. 5,7 „A Herendi Porcellángyár Rt. dolgozói és a gyár üzemi bizottságának a legjobb tudomása szerint dr. Gulden Gyula, aki 1944 decemberéig évtizedeken át működött mint ezen gyárnak az igazgatója, a munkásokkal szemben mindenkor a legnagyobb megértéssel és humánusan viselkedett és a törvény előírta juttatásokon kívül gondoskodott arról, hogy a rászorulók megfelelő külön támogatásban is részesüljenek. Munkásjóléti és testedző intézmények létesítése iránt is intézkedett. A németajkú Herend vidékén következetesen szembeszállt minden hitlerista agitá- cióval, és azt a Herendi Porcellángyár területén teljesen és végleg kizárta. Fasisztaellenes beállítottságának bizonyságát adta azzal, hogy mint portugál konzul az embertelenül üldözötteknek védettséget nyújtott, és ezzel saját életének kockáztatásával számos embertársának életét mentette. A munkásokkal szemben tanúsított ezen eljárásával minden becsületes dolgozó legteljesebb elismerését érdemelte ki." 1948. január 12. MNL VeML XI.46.c.aa. VIII.4. tétel. 518 Népszava 1948.május 14. 7. 157
