Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása- ekkor, mint norvég konzul - vettek részt, és rövid idő alatt „megállapodtak" a konzulátus elköltözéséről. A felek a hivatalos találkozó keretében a kiköltöztetés előtt lajstromba vették a konzulátus tulajdonát képező tárgyakat.511 Mint említettem, Hubay 1947 őszén kérvényezte a részvénytársaság igazgatóságától, hogy képviseleti irodáját itt nyithassa meg. A kommunista diktatúra kiépülése miatt azonban alig fél évig képviselhette itt felesége szülőhazáját. Hubay az államosítással nemcsak ügyvezetői és részvényes státuszát veszítette el, hanem a Svájcban lévő Gerbeaud-Gulden család utolsó reményét is, hogy ingatlanjukat egy jó barátjuk - még ha korlátozottan is - irányíthatja és felügyelheti. Az államosítás folyamata a rendelet kihirdetésével nem ért véget. 1948. április 14-én Veszprém megye lapja egy külön cikket szentelt a köztulajdonba vett Herendi Porcelángyárnak.512 Az írás a „munkásság öröme" mellett az előző vezetés „bűnösségéről" is szólt. A Veszprémmegyei Népújság, a Népszavában korábban megjelent cikkhez hasonlóan szintén hazaárulással és sikkasztással vádolta Guldent és az igazgatóság több tagját. A hivatalos propaganda szerint a munkások örömmel vették az államosítást és a korábbi vezetés elbocsátását. A valóságban azonban a kommunista funkcionáriusokkal szemben a munkavállalók körében bizonytalanság uralkodott, különösen a korábban vezető szerepet betöltő hivatalnokok és főmunkások között. Az általános bizonytalanságot fokozta, hogy a második világháborút követő politikai és gazdasági változások miatt az újrainduló porcelángyár az alapanyaghiány miatt súlyos financiális helyzetben volt. Az alapvető problémát - a korábbi évtizedekhez hasonlóan - a minőségi alapanyagok importjának és a késztermékek exportjának nehézségei jelentették. A beszerzést és értékesítést ezekben az években egyaránt nehezítette a magyarországi politikai átalakulás, a diktatórikus rendelkezések és a szovjet érdekszférába való betagozódás. Herend a háborút követően különleges helyzetbe került. A világhírű magyar márka piacai több évtizede Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban voltak, amelyek azonban a második világháborút követő világpolitikai átrendeződések következtében az ellenkező oldalra kerültek. Az ideológiai szembenállás okozta ellenséges viszony kézzelfogható következménye lett a deviza kérdése. Herend termékei révén ugyanis hosszú évtizedek óta fontos devizaforrásnak számított, ami a háborút követő nehéz gazdasági helyzetben bevételt jelenthetett volna a magyar állam számára. Az államosítással, a diktatúra kiépülésével azonban éppen 511 A jelenlévők megállapították, hogy a Norvég Főkonzulátus és Hubay Cebrián Andor a következő tárgyakat hagyta elszállításig az irodában: 1 darab, öt részletből álló biedermeier garnitúra, 2 darab berámázott, norvég tájat ábrázoló festmény, 1 üres blondell képráma, 2 rézkarc bekeretezve, 1 zászlórúd és zászlótartó. 5,2 Veszprémmegyei Népújság 1948. március 14.1. 155
