Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

A háborús esztendők

A HÁBORÚS ESZTENDŐK idején jól láthatóan legyenek jelen kirakataikban herendi porcelánok.299 A kiállítás december 7-én nyílt meg az OMIT Mária Valéria utcai kiál­lítótermében. A köszöntőt Herendhez több szálon is kötődő Varga József iparügyi miniszter tartotta. Gulden december 13-án történt autóbalesete miatt tárlatvezetéssel és ügy­intézéssel a következő hetekben nem tudott foglalkozni. Emiatt a legtöbb megkeresést és találkozót vagy lemondta, vagy továbbította kollégái, első­sorban bátyja, Rezső valamint Richter Aladár felé. Herend intenzív szakmai jelenléte a következő években is meghatározta a magyar iparművészeti programokat. A lassan felgyógyuló vezérigazgató szá­mos szakmai rendezvényen vett részt, ám főszerepet továbbra is csak kevés esetben vállalt. Az egyik ilyen kivételt 1942 novemberében az Iparművészeti Társulat kiállítótermében rendezett Művészet az iparban című kiállítás jelen­tette. Elfogadva a rendezők felkérését, a belsőépítészet és lakásdíszítés kap­csolatáról tartott egy hosszabb előadást. Mondandójának alapélményét az 1935-ös londoni Ideal Home kiállítás, valamint a New York-i útján tapasz­taltak jelentették. Az angolszász szemléletmód és iparművészeti trendek be­mutatása mellett azok lehetséges hazai adaptációiról is beszélt. A kiállítás kapcsán az Esti Kis Újság egy hosszabb riportot is közölt vele, amelyben a művészi lakberendezéshez való személyes viszonyáról kérdezték.300 Érdekes módon még ebben a hónapban a Nemzeti Gazdasági Klubban szintén elő­adást tartott az iparművészetben rejlő kulturális és gazdasági lehetőségek­ről. Mindkét beszéde azon üzletfilozófián nyugodott, amelyet már 1926-ban megfogalmazott, és azóta is következetesen tartott.301 A hazai kiállítások mellett a diplomáciai és a háborús helyzettől függően a vállalatvezetés igyekezett a jelentősebb nemzetközi szakmai eseménye­ken is megjelenni. Bár a háború kitörésével Lipcse elveszítette korábbi sok­színűségét302, Gulden a német export- és alapanyag függőség miatt mégis fontosnak tartotta a részvételt.303 A szakmai rendezvények mellett egyre több alkalommal állami csatornákon keresztül - Külkereskedelmi Hivatal, 299 MNL VeML XI.46.c.dd.I.46.tétel 300 Esti Kis Újság 1942. november 28. 301 „ S ne féljünk a költségektől. A jó terv is csak egyszer kerül pénzbe, viszont minél nagyobb a gyártási volumenünk, annál jobban oszlik meg a tervezésre fordított kiadás. Egyéni tapasztalataimból nyugodt szívvel merem állítani: A jó Ízlés, jó üzlet." Részlet előadás szövegének piszkozatából. MNL VeML XI.46.c.dd.I.47.tétel 302 A Lipcsi Nemzetközi Vásárt a II. világháború kitörése előtt fél évvel a német expanzió ha­tására már nagynémet vásárként aposztrofálták. A külföldi kiállítók mellett a legnagyobb fi­gyelmet az úgynevezett „visszatért területeknek" elsősorban is a Szudéta-vidéknek szánták, in: Keramische Rundschau 1939. március 29.135. 303 Németország már több évtizede az egyik legfontosabb partnernek számított, azonban az 1930-as évek második felétől piaci szerepe megkerülhetetlen lett. Az európai háborús helyzet miatt 1942-re a legfontosabb ipari és kereskedelmi partnerré vált. 103 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom