Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A háborús esztendők
Üzlet és Diplomácia követségek - tudtak csak újabb partnereket, bemutatkozási lehetőségeket teremteni. 1943 elején például az OMIT felkérést kapott a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamarától és más kinti magyar szervezetektől, hogy négy nagyvárosban magyar kerámiakiállítást rendezzenek. Programfelelősnek Richter Aladárt nevezték ki, aki svájci kapcsolatai és barátsága révén Guldent is a szervezőtestületbe jelölte.304 A herendi vezérigazgató felkérése több szempontból is indokolt volt. Egyrészt ő vezette Magyarország egyik nemzetközileg ismert porcelángyárát, másrészt üzleti és privát kapcsolatai révén, több szálon kötődött Svájchoz, sőt az alapötlettel előálló Svájci- Magyar Társaság alelnöke volt. Herend, de főleg Gulden lobbierejét jelzi, hogy a tulajdonában lévő IKER kapta a szállítási feladatokat. A transzport lebonyolítása mellett a svájci partnerekkel és diplomáciai testületekkel való egyeztetés szintén Gulden feladata lett. Tapasztalataira és kapcsolataira szükség volt, hiszen a háború okozta bizonytalan szállítások, a vámügyintézés elhúzódása miatt az őszre tervezett zürichi és berni kiállítás bizonytalanná vált. Ennek elkerülése érdekében Gulden felvette a kapcsolatot régi jó ismerősével, Kienast Ferenc magyar konzullal valamint Herend svájci vezérképviselőjével, az ottani ágazat meghatározó személyiségével, Paul Gschwindt zürichi porcelánkereskedővel. Hosszas egyeztetéseket és tárgyalásokat követően 1943 szeptemberében sikerült egy kisebb kollekciót kivinni Zürichbe és Bernbe, és bemutatni azt az érdeklődő közönség számára. A fogadó fél részéről nagy várakozás előzte meg a kiállítást, és több svájci lap is beharangozta az eseményt.305 A vállalatvezetés kapcsolatain keresztül a svájci programok idehaza is sajtófigyelmet kaptak.306 A svájci kiállítás második részét februárra tervezték, ehhez rendelkezésre álltak a bemutatandó alkotások, azonban a folyamatosan változó hadi helyzet, a bombázások és a közlekedési nehézségek miatt a szállítás megoldhatatlannak látszott. Ettől függetlenül az Esti Kis Újság egy fél oldalas interjút készített a vezérigazgatóval Herend kulturális missziójáról. Gulden Gyula a porcelángyár külföldi szerepéről így beszélt. „Azt mondhatnánk, hogy a magyar porcellánon keresztül a magyar kézügyességet, ízlést és művészetet vásárolja az idegen nagyközönség. ...Meggyőződésem, hogy minőségi áruval teremtjük itt meg a magyar ipar világkereskedelmi tekintélyét."307 A cikk további részében Gulden Svájc példáját, mint a minőségre való törekvés ideáját hozta fel követendő példának az olyan kis államok számára, mint Magyarország. A háború befejezéséig ez volt utolsó olyan nagyobb nemzetközi kiállítás, amelyen Herend bemutatkozhatott. 304 MNL VeML XI.46.c.aa.VII.23.tétel 305 Neue Zürcher Zeitung 1943.október 1. 306 Az Ellenőr 1943. szeptember 28.; Esti Kis Újság 1943. szeptember 24. 307 Esti Kis Újság 1944. február 14. 104
