Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE timföldgyárba, és az erőműbe utazott. A Móra Ferenc utcát is sok utas vette célba, ami érthető, mivel a Móra Ferenc utca középső szakasza - a boltjai révén - több funkciót átvett az akkori városközponttól. A napi járműutazások száma 8.413 egységjármű volt, ebből vidéki 4.219. A körzetek közül Tósokberénd, a Móra Ferenc utca környéke és a Vasútállomás idézte elő a legnagyobb személygépkocsi forgalmat. A kerékpár forgalom csekély volt. A városi gépjármű állományából 553 db volt a személygépkocsi, 352 db a motorkerékpár, 12 db az autóbusz és 64 db a tehergépkocsi. Az autóbusz hálózat terhelése erős volt Tósokberénd felől a Gyár utcai csomópontban, a Gyár utcában Bódé, illetve Alsócsinger irányában, követve a bányászok munkába járásának fő irányát. A naponta közlekedő 10.436 utasból a legtöbb utas, 3.300 fő a Vasútállomás- Tósokberénd viszonylatban utazott, ők tették ki az utazások 31,6 %-át. 2.393 utas közlekedett a Vasútállomás-Alsócsinger vonalon, az utazások 22,8 %-a jelentkezett itt. A legforgalmasabb megállóhely a napi 1.484 felszállóval, a Vasútállomás volt, az Alsócsinger 875 felszállóval, a Keravill (Móra Ferenc utca) 852 felszállóval és a Május 1. tér 824 felszállóval követte. A városi körzetek szintjén a Móra Ferenc utcában 2.737 felszálló utast, Alsócsingerben 1.884 utast, a Vasútállomáson 1.713 utast számláltak. A helyben lakó 13.734 fő dolgozó közül autóbusszal 3.018 fő, gyalog 4.889 fő ment munkába. Vidéki 4.765 dolgozó volt. A tehergépkocsi forgalomból a Timföldgyár, a Vasútállomás, és a Móra Ferenc utca környéke részesedett a legnagyobb arányban. A városi úthálózaton belül főforgalmi út szerepet töltöttbe a Bakony gyepes -Úrkút-Tótvázsony összekötő út városi szakasza, az Ajka-Padragkút-Pula összekötő út, valamint az Ajka-Devecser összekötő út. Forgalmi út szerepe volt az Ajka-Alsócsinger bekötőútnak, az Ajka-Vasútállomáshoz vezető útnak és a Gyár utcának. A legfontosabb gyűjtőutak közé tartozott a Móra Ferenc utca, a Sport utca, a Semmelweis utca, a Kossuth utca, a Korányi utca, a Rákóczi utca, és a Béke utca. A korabeli városi úthálózatból még hiányzott az Ifjúság utca és a Kórház utca. Abban az időben az utaknak csupán 30,2 %-a kapott szilárd burkolatot. A város tömegközlekedési viszonyait a település elnyújtott szerkezete, a lakóhely és munkahely területi elhelyezkedése jelentősen befolyásolta. A tömegközlekedési hálózat két fő tengelyre épült. Az egyik a kelet-nyugati, amelyet a Dobó Katica utca, a Vörös Hadsereg útja, a Deák Ferenc utca, és az Alkotmány utca alkotta. A másik az észak-déli tengely, amelyet a Gyár utca, a Bartók utca alkotott, felfűzve a Jókai bányát, Alsócsingert és Felsőcsingert. A tervezők a város helyi járati autóbusz hálózatát megfelelőnek találták. A Vasútállomás-Alsócsinger, a Keravill-Alsócsinger, és a Tósokberénd-Vasútállomás viszonylatok járatai szállították az utasok közel kétharmadát. Ez a három járat alkotta a város tömegközlekedésének 244
