Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete zett el: a tömegmegmozdulások, a szórakoztatás és a gyermekfoglalkoztatás létesítményeit. A tervező a park fő szerkezeti rendszerét a Kórház utca és a bakonygyepesi utca csomópontjából indított szögfelezőre szervezte. A park kapuja a két utca által alkotott sarokra került, a tervező innen indított két utat, az egyiket a vidámpark bejáratához, a másikat a csónakázó tóhoz, és a parkvendéglőhöz. A parkot gyűrű irányú sétálásra szolgáló mellékutakkal osztotta kisebb szektorokra. A reprezentatív funkciók a városhoz közelebbi területrészre kerültek, a szórakoztatás létesítményei, pedig a legtávolabbi helyekre. A két fő funkció közti teret sétálásra, pihenésre tette alkalmassá. A parkolókat a vidámpark és csónakázótó közelébe telepítette. A bejárati térre képzőművészeti alkotást, a kórház előtti térre díszes ivó kutat kis medencével, a park központi részén, pedig szökőkutat képzelt el a tervező. Széles főutak mellé az utakat árnyékban tartó és kihangsúlyozó fasorok, a park belsejébe lazább facsoportok kerültek. A cserjék térelhatárolást szolgáltak játszótereknél, valamint zaj- és porvédelmi célokat a vidám parknál. A rendezési terv tisztázta a liget funkcióit, és azok térbeli elhelyezését. A különféle funkciókat jól tagolva helyezte el. A terv részleteiben nem, de koncepcióját tekintve megvalósult. Időközben, sajnos több, egymástól idegen funkció is megjelent a liget területén. Lakásépítés „A lakások építési üteme a 60-as években a megyeszékhelyeken és az ipari városokban volt a legmagasabb. Ez az ütem mintegy háromszorosan haladta meg az országos átlagot Kazincbarcikán és Leninvárosban, több mint kétszeresen Ajkán. ”m Az ajkai lakások laksűrűsége - ennek ellenére - 1962-ben messze meghaladta a megyei átlagot, sőt a hasonló városok értékeit is. Miközben Ajkán a laksűrűség 449 fő/100 lakás értéket jelzett, addig a megyei átlag 376 fő/100 lakás, a várpalotai 409 fő/100 lakás értéket mutatott. Egy főre jutó lakóterület nagyon alacsony, 5,50 m2 volt. A lemaradás okát, a városi tanács illetékesei az állami erőből épített csökkentett értékű un. „CS" lakások magas (70 %-os) arányával magyarázták. A „CS" lakások esetében nem csak a kis alapterület, hanem a fürdőkád hiánya volt a visszatérő panaszok oka. A „CS"-lakásokban 1963.-ban 9.345 fő lakott.106 107 A lakásállomány tűlnyomó részét a kisebb lakások tették ki: 41 %-a egyszobás, 55 %-a kétszobás volt, csupán 4 %-a volt 3 vagy több szobás lakás.108 A számok egyértelműen igazolták, hogy a városban jelentősen elmaradt a lakásépítés. A hatvanas években, kapcsolódva az első 15 éves lakásépítési programhoz, intenzív lakásépítésbe kellett fogni. A városban az állami lakásépítés mellett a 106 Zoltán, 1979.160 107 MNL VeML XXIII. Tanácsok 501,1964-1965 Tanácsülési jegyzőkönyvek 108 Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, Adatszolgáltatás Ajka regionális tervének elkészítéséhez 1963. X. 14. Dr. Kassai Ferenc 154
