Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I A városépítés szakaszai magánerős lakásépítés feltételeit is igyekeztek megteremteni. Szőlőhegy kisajátítása 150 db házhely kialakítását tette lehetővé. Szorgalmazták az OTP öröklakások építését is. A következőkben a város hatvanas évekbeli lakásépítési tevékenysége lakótelepenként kísérem nyomon. A városképi vagy városszerkezeti szempontból fontosabb épületeket bemutatása a tervezés időrendi sorrendjét követi. I. A Marton Sándor-lakótelepen, az 1. szomszédsági egység területén a lakásépítések a várossá nyilvánítás után is folytatódtak. A megbízói feladatokat a Veszprém Megyei Tanács VB Tervosztály látta el, a lakóépületek tervezést ÉM Lakóépülettervező Vállalat, a kivitelezést, pedig a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalt végezte. A Torna-patak medrét rendezték, a lakótelep területet alagcsövezték, így a talajvíz szintje jelentősen csökkent. A területen földutak voltak csupán. A tervek zöme a hatvanas évek legelején elkészült. Az 1968 évi tervezések a lakótelep foghíjainak a beépítését célozták. Az épületek kivitelezésének befejezéséről csak néhány esetben sikerült információhoz jutni. A hiányzó adatok pótlása további kutatást kíván. 1. Az ÉM Község- és Városrendezési Főosztályon 1959. október 28-én történt egyeztetés során felmerült, hogy a lakótelepen a laksűrűséget emelni kell, ezért a lakóépületeket F+2 emeletes helyett F+3 emeletesekre kellett tervezni. A Móra Ferenc utca és a Frankel Leó utca sarkain álló XVII. és a XLVII jelű épületeknek, a lakótelep alközpontja felé néző szekcióit, ezért tervezték F+3 emeletesre. Ugyanezen épületek Móra Ferenc utcai szekciói F+2 emeletes magassága maradhatott az utcában kialakult beépítés miatt. Felmerült, hogy a továbbiakban a lakóépületeket magas tető helyett lapos tetővel kell fedni. A koncepcióváltás miatt az ÉM a XVII. és a XLVII. jelű épületek tervezése egy időre leállt. Végül mindkét épület az eredeti elképzelések szerint valósult meg, egyedi tervek alapján. Egyedi épület tervezését abban az időben az Építésügyi Minisztériummal engedélyeztetni kellett. Az ÉM az engedélyt 1959. október 26-án megadta. Szerepet játszott a felmentés megadásában, hogy a két saroképület - a Móra Ferenc utca és a Frankel Leó utca sarkain - városképileg kiemelt jelentőséget hordozott (2.16 kép). 1.1 A Frankel Leó utca 16-20, és Móra F utca 14-16. házszámokat viselő saroképület kiviteli tervdokumentációját Tyroler Endre 1959. december 10- re készítette el.109 Az egyedi tervezésű épület kivitelezését 1960. április 23-án kezdték meg, és 1962. őszén fejezhették be, ugyanis november 1-jén megnyílt az épületben létesített könyvesbolt.110 Az épület L alakú saroképület, a Móra Ferenc utcai szárnya két emeletes, a Frankel Leó utcai három emeletes. A hat szekciós, 60 lakásos épület földszintjén üzletekkel, gyógyszertárral, körze109 porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 18 110 Tilhof, 2009. 251, 252 155