Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA A blokkos épületeket első jelentkezésük során mechanikusan sorolták egymás mellé a Marton Sándor-lakótelep északi részén. Az Ifjúság utcai keleti szakaszán elhelyezett épületsor ritmusa kellemes, az épületek tömegarányai jók, homlokzataik tagolása kedvező. Mindezek kedvezően ellensúlyozzák a blokkos épületek merev tömbszerűségét. A paneles építési mód megjelenése ugyancsak nem volt kedvező. A hosz- szú sávházak, a terpeszkedő középmagas házak, a város addig formálódó léptékrendjét, megtörték. A panelos építési mód merev, monoton építési rendszer. Az iparosított építésmódok termékeinek - a blokkos és a paneles épületeknek - a homlokzati megoldásai a technológiából adódó kötöttségek miatt egysíkúak. A váltás időben történt, a hatvanas évek végén lefolytatott pályázat eredményeként a Kossuth utcai lakótelep olyan kialakítást kapott, amely szinte csak Ajkára jellemző. A műfaj nyújtotta lehetőségek határait feszegetve a tervező képes volt egy városias épületegyüttest teremteni. A kritikák ellenére összefoglalásként elmondható, hogy Ajkán jellemzően megmaradt az utca, bár redukált tartalommal. Az épületek léptékét és szintszámát - a kevés kivételt leszámítva - az elfogadható mértéken belül tartották. Ajka városképe, a karakteresen lakótelep jelleg ellenére egy elfogadható minőséget hordoz. A város legsikerültebb részei, azok a városépítészeti együttesek, amelyek Ajka egyedi jegyeit hordozzák. „A városképi elemek olyan körülhatárolható csoportosulását, amelyben a konkrét városra jellemző tartalom jut kifejezésre - városépítészeti együttesnek nevezzük. "474 475 Ajka ilyen városépítészeti együttesének tekinthető a Móra Ferenc utca déli szakasza, a Kossuth utca nyugati oldalának beépítése és a Városközpont. Ajkát nem egy örök építészeti, városépítészeti ideálhoz kell hasonlítani, hanem saját műfajában született más alkotásokhoz. Ebben a viszonylatban megállja a helyét. Láthattuk a szocreál és az utána következő modernitás épületei, lakótelepei elfogadható minőségű lakókörnyezetet voltak képes teremteni a város lakói számára. Ez indokolta a Hild-érmet is. Magyarországon a filmekben a „rossz társadalmi közérzet kifejezésére... a hetvenes évektől épülő lakótelepek váltak alkalmassá." 475 József Dénes Ajkáról szóló, 1991. évi kutatási eredményei állíthatók szembe az előbbi megállapítással. „A város utcáit járó látogatóra a település jó benyomást tesz,... a lakóterületeket határozott derű hatja át... a helyi lakosság meg van elégedve környezetével. Ez az elégedettség. .. ellentmondani látszik annak az építészek és várostervezők körében elterjedt véleménynek miszerint a 'sivár' panelos lakótelepek önmagukban, fizikai környezetként rombolók, durvává, magányossá, agresszívvé nevelik az ifjúságot. Az ajkai lakótelepek nem nevezhetők sivárnak, nincsenek hosszú tízemeletes, panelos sávházak, mint Budapesten (...), a kisvárosias lépték, a levegősség, az épületek közötti tér gondozott 474 Perényi, 1972. 76. 475 Gelencsér, 2008.143. 434
