Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei parkokkal való kitöltése - első megközelítésben - a történeti városszerkezet elfogadható funkcionalista alternatívájának tetszik. A különleges építészeti értékek hiánya a biológia-társadalmi szükségletek megfelelő, esetenként jó kielégítése következtében a mindennapi életben nem okoz gondot, az árubőség, a tér bősége, a lakások magas komfortja, a lakások és a környezet rendkívül időtakarékos használata és fenntartása, az így felszabaduló szabadidőben választható tevékenységek nagy kínálata mintha képes lenne kiegyenlíteni az esztétikai értékek hiányát. "476 A Hild-érmet a városnak ítélő grémium döntésében ugyancsak megjelentek ezek a felismerések. 4.30 A belváros számokban A következőkben a belváros területi egységeit a számok alapján, a statisztika segítségével veszem szemügyre. Az adatok saját gyűjtésből származnak. Az épületállománynak a lakótelepeken belüli jellemzőivel - a lakótelepekről szóló fejezetben - már foglalkoztam. Itt a lakótelepek közti összehasonlítást végezem el ugyanezen jellemzők alapján. A belváros területi és épület adatai A belváros területe 115,6 ha. Területileg a Béke utcai és a Marton Sándor- lakótelepek a legnagyobbak. Ezeket követik a Bauxit- és a Kossuth utcai lakótelepek. A legkisebb a Fáy András-lakótelep. A lakótelepek területi kiterjedése nem egyenletes. A Városközpont a belváros területének közel egyötödét foglalja el. A belvárosban összesen 253 főépületet vettem számba. A Béke utcai és a Marton Sándor-lakótelep épület-állománya részesedik ebből a legnagyobb, megközelítőleg egynegyed - egynegyed arányban. A Bauxit- lakótelep épület-állománya a lakótelepi átlag körül mozog. A Kossuth utcai lakótelep és a Városközpont épületállománya átlag alatti, a legalacsonyabb az épületszám a Fáy András-lakótelepen, a belváros épületállományának a tizedét sem éri el. (4.1 táblázat) A belváros építési ütemei A tömeges lakásépítés területi elhelyezését - különösen a kezdetekben - a szabadterületek rendelkezésre állása határozta meg, Ajkán az üres területek fokozatos igénybevételével ment végbe a város bővülése. A beépítetlen területek beszűkülése után indult meg a régi beépített városrészek fokozatos szanálása. A belváros lakótelepei közül a Bauxit-lakótelepet kezdték el legelőször építeni 1941- ben. Utolsóként a Béke utcai lakótelep Kinizsi utca 476 József, 1991. 4. 435
