Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai „1958-ig a bányászattal összefüggő beruházásokra 65,8 millió Ft-ot fordítanak. Ennek több mint a felét gépesítésre szánták. Ebből az összegből építették meg a kultúrházat... a V ájár iskolát... Tósokon fel építettek 17 db BSH112 - lakóházat és 133 ikerházat."113 A nehézipar fejlesztése nem hagyta érintetlenül a többi iparágat sem. Az üveggyárban jelentős fejlesztések történtek az ötvenes években. 1951-ben az üveghuta alacsony épületét és a faszerkezetű épületeket vasbeton vázas magas épületekre cserélték. Megépítették a 40 m magas kéményt. 1955-ben bővítették a huta épületét, 1957-ben új csiszolócsarnok és csomagoló részleg épült.114 A Veszprém megyei Sütőipari Tröszt beruházásában 1956. május 12- én kenyérgyár építésébe fogtak Ajkán. A kenyérgyár felépítésére két tervdokumentációt készített az EM Győri Tervező Iroda. Az első tervet Rusznyák Miklós készítette 1954-ben, a beruházás költségét 3 millió Ft-ra kalkulálta. A következő évben, 1955-ben újabb terv készült Lakatos Kálmán munkájaként, aki a költségeket 8,5 millió Ft-ra állította be. Az első tervet vagy nem fogadhatták el, vagy jelentős változás állt be a tervezési programban. A tervezési programot egyébként az Élelmiszeripari Minisztérium Sütő és Tésztaipari Igazgatósága adta ki. A tervező állítása szerint a gyár az általános rendezési terv által meghatározott helyre, a mai helyére került, a Bartók Béla utca, és a csingervölgyi vasút által határolt területre. A gyárat 15 vagon/nap kapacitásra tervezték. Az épület vázas szerkezetű, homlokzata nyerstégla modorban készült mezőtúri burkolótéglával. Az irodahelység ablak keretei valamint a lisztszitáló torony párkányzata kemény mészkő felhasználásával készült.115 A gyárat 1958. június 13-án avatták fel, a Pápa és környéke Sütőipari Vállalat üzemeként. A beruházás ténylegesen 11, 5 millió Ft-ba került.116 Népesség Az ipar nagy ütemű fejlesztése hatalmas népességkoncentrációval járt. Ajka népessége az 1949 évi népszámlálás szerint 4.448 fő, Bódéé 1.662 fő volt. 1950. szeptember 6-án Ajkát és Bódét egyesítették Ajka néven, ugyanekkor egyesült Tósok és Tósokberénd is Tósokberénd néven Ajka és Bódé népessége - az 1949. évi adatok szerint - együtt 6.110 főt számlált, Tósoké és Tósokberéndé pedig 1.616 főt. Az 1960-as népszámlálás szerint Ajka népessége bő egy évtized alatt 15.365 főre nőtt. Ebben a számban már benne volt az 1959-ben Ajkához csatolt Tósokberénd lélekszáma is. A négy település 1949. évi együttes lélekszáma (7.726 főjgyarapodott bő egy évtized alatt közel a kétszeresére. Ajka vándorlási nyeresége 7.639 fő volt. A városfejlesztésnek - nem számítva 112 Helyesen Tósokberénden, BSH a bányász sajátház kifejezés rövidítése 113 Giay, 1989.192 114 Barta, 1978. 56 115 MNL VeML XV. 18c. 89 d. Trf 1644 116 Tilhof, 2009. 233 73
