Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete a korábbi lemaradást - ennyi ember letelepítéséről és ellátásáról kellett volna gondoskodnia, rövid idő alatt. Ajkán az aktív keresők száma 1949-ben 3.376 főt számlált, 1960-ban 7.434 főt. A növekedés több mint kétszeres (2,20). A keresők megoszlása érdekes képet mutat. A nagy iparfejlesztések ellenére 1949-től 1960-ra az iparban dolgozók aránya a 71,90 %-ról 1960-ra 58,4 %-ra esett vissza. Miközben az ipari dolgozók létszáma 179 %-kal nőtt, a mezőgazdaságból élők részaránya, pedig az 1949-es 16,4 %-ról 1960-ra 6,50 %-ra esett vissza. Mi a magyarázata a meglepő visszaesésnek? A magyarázat a hatalmas beruházásokban rejlik. Amíg 1949-ben, az építőiparban dolgozók létszáma az egy százalékot sem érte el az összes keresők állományán belül, addig 1960-ra 14 %-ra ugrott. Nem csak az építőiparban dolgozók aránya ugrott meg. Az anyagi és nem anyagi szolgáltatásból élők aránya is jelentősen változott. A kezdeti 10,8 %-ról, 21,1 %-ra nőtt az időszak végére. A megnövekedett népesség egyre magasabb arányban igényelte a szolgáltatásokat, ami az itt dolgozók számának illetve arányának növekedésével járt. A hatalmas arányú népesség növekedés sem volt elég a gyárak létszám igényeinek a kielégítésére. 1960-ban a vidékről bejáró dolgozók aránya 53,6 %-ra nőtt. A település tehát a dolgozóknak több mint a felét nem volt képes befogadni. Ajka népesség számának növekedése tehát egyrészt migrációból, másrészt adminisztratív intézkedésekből eredt. Az adminisztratív intézkedés az időszak elején és végén növelte a település lélekszámát. Településrendezés A településrendezés az a tevékenység, amelyben megfogalmazódnak a település leendő műszaki-fizikai keretei. A fejezetben megkísérelem feltárni a korszak települést érintő településrendezési tervezési tevékenységét. Nem bizonyult egyszerű feladatnak, Szétszórt és hiányos cserépdarabokból kellett rekonstruálni a korszakot. További kutatások újabb eredményei kiegészíthetik és korrigálhatják az eddig feltárt ismereteket. Ajka területén az ötvenes évek elején, több helyen is jelentős beruházásokra került sor. Folyamatosan fejlesztették a nagyipari üzemeket, és elindították a nagy lakásépítési programokat. Ekkor bővítették a Bauxit, akkori nevén MASZOBAL-lakótelepet és kezdték el építeni a kezdetben Új telep, majd Erőmű, végül, 1956 után Marton Sándor névvel illetett lakótelepet. A harmadik nagy lakásépítési akciót a bányász sajátház építési akció jelentette. A bányászházak építésére a település különböző területeit jelölték ki. Az ötvenes évek második felében épült fel a bányászlakótelep Tósokberénden. Az erőmű készenléti (Kandó Kálmán) lakótelep építésének további üteme 1956-ban készült el. A település területét érintő lakásépítési beruházások vázlatos áttekintése láthatóvá teszi azt az építési volument, amely a település szerkezetét, területének felhasználási módját, építészeti karakterét lényeges módon befolyásolta. 74
