Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai lam által vezérelt gazdaság megteremtésének, az erőltetett iparosításnak az időszaka. Az 1950-es évek iparosítása alapjában a 19. század végének szerkezetét erőltette, a hagyományos nehézipar és az energiagazdaság kibővítésével, az ipar földrajzi elhelyezkedésében is a hagyományos; nyersanyagra, szállítási vonalakra és energiára való település érvényesült... kialakult egy bányászati - energetikai - nehézipari tengely az Északi- és a Dunántúli Középhegység vonalában. "wo Ennek a tengelynek a végpontján helyezkedett el Ajka, ahol az 1940-es évek első felében megteremtett nehézipar és energetikai ipar bővítése történt meg az államosítást követően. „A szocialista rendszerben a fejlesztéspolitikák szigorú hierarchiába tagozódtak a következők szerint: 1. a kommunista ideológia és a mindenkori katonapolitikai helyzet határozta meg a gazdaságpolitikát; 2. a gazdaságpolitikai prioritások szabták meg az iparosítás tempóját és struktúráját, azaz a gyakorlati iparpolitikát; 3. az iparpolitika szabott irányt, a terület- és településfejlesztési politikának.''100 101 Az iparosítást egyrészt a területi egyenlőtlenségek felszámolása, másrészt a közelinek hitt háborúra való felkészült célba vevő ipari-katonai potenciál kiépítése, harmad- sorban a társadalom átalakítása, a tömeges városi munkásosztály létrehozásának az igénye motiválta. „A politikai vezetés... állandóan új és új kívánságokkal állt elő, amivel lény egében lehetetlenné tette a tervezőmunkát. Ez volt az oka a városfejlesztési és városrendezési tervek állandó módosítgatásainak. "Kizárólag az ipari kapacitások kiépítését szem előtt tartó gazdaságpolitika nem számolt a járulékos költségekkel, a lakosság ellátását szolgáló infrastruktúra kiépítésével. A tervezőszervek 1,15 milliárd forint elmaradást számoltak össze.102 Az ajkai nagyüzemek, a timföldgyár és alumíniumkohó valamint az erőmű termelése, az 1943. évi üzembe helyezések után, 1950-re érték el, sőt meg is haladták a tervezett termelési értékeket.103 104 A timföldgyár 21 ezer tonna timföldet, az alumíniumkohó 11 ezer tonna alumíniumot termelt. A szocialista iparosítás első szakasza Ajkán 1950-ben kezdődött a szénbányászat, az erőműi és a timföldgyári kapacitások bővítésével. A timföldgyár termelés kapacitását 1950-ben kezdték el növelni és 1958 évre 20 ezer tonnáról 60 ezer tonnára emelték. Az ipari kapacitások folyamatos növelése követelte ki az energiatermelés növelését. A szocialista ipar számára a szén volt az elsődleges energiahordozó, ezért a szénbányászat fejlesztése elsőrendű céllá vált. 1953-ra az erőltetett iparosítás kifulladt. Ipari építkezéseket állítottak le, fejlesztéseket halasztottak el. „Nagy Imre programja súlyos csapást mért a hazai szocialista városok fejlesztésére, mert 1953 második felétől éppen a nehézipari beruházások radikális csökkentésével felszabaduló forrásokat csoportosították át a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésére.''10* Az ajkai fejlesztéseket a döntés 100 Enyedi, 1996.13. 101 Germuska, 2002. 49-50 102 Germuska, 2002. 51, 52 103 Deák, 2000. 262, 38 104 Germuska, 2004. 144 71
