Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete felemás módon érintette. Az iparosítás lendülete érzékelhetően nem tört meg. Az 1953 előtt tervbe vett fejlesztések közül csupán néhányat befolyásolt negatívan az irányváltás. A szénosztályozó jelenlegi helyét 1950-ben kijelölték, a vizenyős területet lecsapolták, de a további előkészületi munkákat 1952-ben leállították, csak 1958-ban indul újra az építése. 1953-ban tervezték a timföldgyár újabb bővítését, azonban ekkor nem valósult meg. Ugyanakkor továbbra is jelentős fejlesztési döntések és források érkeztek Ajkára. Az Országos Tervhivatal 1953-ban Ajkára 110,6 millió forintot, ebből 10,6 millió forintot kommunális építkezésekre szánt.105 1953-ban elindult az alumíniumkohó rekonstrukciója, aminek keretében a kapacitását 15 ezer t/év értékre emelték. A rekonstrukciós munkákat 1960-ra fejezték be.106 A timföldgyártás és az alumíniumkohászat kapacitásának növelése kiváltotta az energiatermelés kapacitása növelésének a szükségességét. 1953-ban született döntés az erőmű nagybővítéséről. Ki kellett elégíteni a timföldgyár hőigényén kívül az ajkai lakások és közintézmények hőigényét is. Az ehhez szükséges fűtőturbinát beépítették. A város távfűtését 1959. év végére tervezték, de csak egy évtized múlva valósult meg. A minisztertanács 1954. január 14- én arról határozott, hogy Ajkán új erőművet kell építeni, a régi további bővítése helyett.107 1956-ban módosították az 1954. évi határozatot. Döntés született az OVIT állomás építéséről, a készenléti lakótelep 24 lakással történő bővítéséről. Előirányozták az ipari víznek Tapolcafőről történő beszerzését.108 A szénigény több mint a duplájára nőtt. 580 ezer tonna/évről 1.240 tonna/ évre. A központi szénosztályozó, az új erőművel együtt, 1960-ban épült fel, ahová a szenet a bányákból drótkötélpályákon szállították. Az erőműtől hat darab távvezetéket építettek, ezek közül kettőt az Ajkai OVIT állomáshoz, egyet-egyet Győr, Inota, Söjtör, és Szombathely irányába.109 Az erőmű kivitelezője, a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat volt. „Az építkezések 1956-ban kezdődtek, 1961. szeptember 15-én minden turbó-gépcsoport üzembe helyezésére sor került. Az erőmű teljesítménye 160 MW-ra növekedett."110 111 Az új erőművet a régitől keletre, a településhez közelebb telepítették. „A Vörösmarty Kálmán tervei alapján megépített Ajkai Erőmű 40 m magas géptermének struktúrája - a nagy ipari csarnoképítés addigi gyakorlatával szemben - már vasbetonnal egyesített acélváz. Ez tette lehetővé, hogy... a gépcsarnok homlokzatát úgyszólván teljes egészében üvegfelülettel lehetett kiképezni. "U1 Az erőmű jelentősen megnövekedett szénigénye miatt a szénbányászat fejlesztése illetve rekonstrukciója kiemelt szerepet kapott. 105 Germuska, 2004.118 106 Deák, 2000. 75 107 Kozma, 1991.104 108 Kozma, 1996.194 109 Kozma, 1996. 224 110 Giay, 1989.192 111 Merényi, 1970.159 72
