Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei A lakótelepnek nincs funkcionális centruma, hiányoznak a közintézmények. A második ütem tervezője szerint 3.600 m2 közellátó alapterület hiányzik a lakótelepen, illetve közvetlen közeléből.440 A morfológiai szerkezet egyszerű és világos. Épületeinek konfigurációja a Futó utca és a Verseny utca csomópontját emeli vizuális centrummá. A lakótelep épületeinek szintszámai a telep belsejében valamivel magasabbak, mint a telep szélein. A telep szélein, az Ifjúság utcában és a Tanácsköztársaság úton lazább beépítést eredményező kockaházak sorakoznak egyöntetűen. A telep belsejében sűrűsödött össze a beépítés és vált magasabbá is. A magasságkülönbség azonban csekély, szemmel nem is igazán érzékelhető. Végeredményben, a különböző egymástól eltérő felfogásban készült beépítési tervek ellenére, a telep egy elfogadható városszerkezeti egységgé állt össze. A lakótelep építészeti karaktere A Fáy András-lakótelep karakterét az első ütem blokkos és a további ütemek paneles építési módja határozza meg. A blokkos épületek építészetileg igényesebbek, mint a város korábban felépült blokkszerkezetű épületei. A kockaházak, Lang János eredeti terveiben még igényesebbek voltak. Tömegeik nem egyetlen kubusból álltak, hanem két-két fogatból álló, egymáshoz képest félszinttel eltolt két tömegből, melyeket a lépcsőház szervezett egységbe. A beruházó OTP azonban nem vállalta megépítésüket, attól félt, hogy az igényesebb kialakításból eredő magasabb árak miatt a lakások nem fognak elkelni. A tervező a homlokzat síkja mögé visszahúzott loggiákat és a homlokzat színes mezőkre bontását alkalmazta, a szokásos módon. A blokkszerkezet nem teszi lehetővé sem az épülettömeg, sem a homlokzat mozgalmasabbá tételét. Az Ifjúság utcai házsor kellemes ritmusban követi az utca törését, jó rálátást biztosítva az épületekre ( 4.38 kép). A feltáró út nyomvonalának kialakítása és a zsákutca elhúzott csatlakoztatása révén a csomópontba vezető utcák tengelyébe egy-egy épületrészlet került, hol egy loggiasor, hol egy bütü. A tervező ezzel az utcának zárt, városiasabb jellegét biztosította. Illés Atilla a panelépületek loggiafalainak, bejárati ajtóinak és faszerkezeteinek eltérő színezésével tett kísérletet a változatosabb megjelenésre (4.39-4.40 képek). A tagolt tömegű VAÉV-FLEX technológiával tervezett kockaházakat a Tanácsköztársaság útja mentén helyezték el, az első ütemben felépült kockaházak sorában. A három darab 16 lakásos kockaház tömege a házgyári technológiához képest mozgalmas. A loggiák lefedése öt sor cseréppel oldja az ilyen típusú épületek megszokott merevségét (4.41 kép). 440 Lásd: Verni XV. 18c 236 d. TrF 3134. 381
