Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete

A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA 4.12. A település szerkezetének alkotó elemei 4.121 A település területi rendszere A település területi rendszerét a város területi övezeteire és területfelhasználás módjaira koncentrálva közelítem meg, térgazdasági és településrendezési szempontokra figyelve. Milyen térgazdasági törvényszerűségek szabják meg piacgazdálkodási körülmények között az egyes területfelhasználási egységek (övezetek) egy­máshoz viszonyított elhelyezkedését? Az övezetek sorrendjét két fő krité­rium határozza meg, egyrészt mekkora az egységnyi területen létrehozott érték, másrészt milyen költségtöbbletet okoz a központtól való távolság az adott tevékenység esetében. Az egységnyi területen létrehozható érték a pénzintézetektől a kereskedelmen és az iparon át a mezőgazdaságig fo­kozatosan csökken. Mindezek a tényezők a városi területfelhasználásnak klasszikus övezeti rendjét alakították ki. A legbelső övezetbe a városi színtű közintézmények, a pénzintézetek és a kereskedelem épületei települtek. A központ körül az intenzív beépítésű lakóterületek, majd a kevésbé in­tenzív beépítésű lakóterületek, végül az iparterületek, és a mezőgazdasági felhasználású területek alkották az egyes övezeteket.419 A lakóterület beépítési intenzitását a központtól való távolság ha­tározza meg. A központtól távolodva csökken a telekár, ez által a beépí­tés intenzitása, és a laksűrűség, a telkek mérete pedig egyre növekszik. A területfelhasználás annál intenzívebb minél közelebb fekszik az adott terület a város központjához. A rendező mechanizmust, a földjáradékot a szocializmus gazdaságtana kiiktatta. így fordulhatott elő, hogy a Bauxit lakótelep városközponthoz legközelebb fekvő részei a leglazábban beépí­tett része a városnak. így fordulhatott elő továbbá, hogy a város legértéke­sebb területei a városközpont egy részén földszintes épületekkel épült be. Az elmélet Ajka belvárosában fordítva működött, ahogy haladunk egyre távolabb kerülve a központtól, úgy nő a beépítés intenzitása. Nem a földjá­radék szorította a városépítőket erre, hanem a telekhiányt érzékelő központ utasítása. A központi szervek, ahogy érzékelték a beépíthető szabad terü­letek fogyását, úgy sürgették város építőit az épületek szintszámának és a beépítés intenzitásának a növelésére. A központ nagy értékű, nagy profittartalmú áruk értékesítésének és szol­gáltatások tranzakciójának a színtere. Általában a városközpontok terüle­tén találhatók a város legdrágább telkei. A magas telekárak intenzív beépí­tésre ösztönöznek. Ezzel szemben az ajkai városközpont utolsó ütemeiben egy-két szintes épületek készültek. Ahol magas épületeknek lenne helye, 419 Lásd Illés, 2007. 83. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom