Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA 4.12. A település szerkezetének alkotó elemei 4.121 A település területi rendszere A település területi rendszerét a város területi övezeteire és területfelhasználás módjaira koncentrálva közelítem meg, térgazdasági és településrendezési szempontokra figyelve. Milyen térgazdasági törvényszerűségek szabják meg piacgazdálkodási körülmények között az egyes területfelhasználási egységek (övezetek) egymáshoz viszonyított elhelyezkedését? Az övezetek sorrendjét két fő kritérium határozza meg, egyrészt mekkora az egységnyi területen létrehozott érték, másrészt milyen költségtöbbletet okoz a központtól való távolság az adott tevékenység esetében. Az egységnyi területen létrehozható érték a pénzintézetektől a kereskedelmen és az iparon át a mezőgazdaságig fokozatosan csökken. Mindezek a tényezők a városi területfelhasználásnak klasszikus övezeti rendjét alakították ki. A legbelső övezetbe a városi színtű közintézmények, a pénzintézetek és a kereskedelem épületei települtek. A központ körül az intenzív beépítésű lakóterületek, majd a kevésbé intenzív beépítésű lakóterületek, végül az iparterületek, és a mezőgazdasági felhasználású területek alkották az egyes övezeteket.419 A lakóterület beépítési intenzitását a központtól való távolság határozza meg. A központtól távolodva csökken a telekár, ez által a beépítés intenzitása, és a laksűrűség, a telkek mérete pedig egyre növekszik. A területfelhasználás annál intenzívebb minél közelebb fekszik az adott terület a város központjához. A rendező mechanizmust, a földjáradékot a szocializmus gazdaságtana kiiktatta. így fordulhatott elő, hogy a Bauxit lakótelep városközponthoz legközelebb fekvő részei a leglazábban beépített része a városnak. így fordulhatott elő továbbá, hogy a város legértékesebb területei a városközpont egy részén földszintes épületekkel épült be. Az elmélet Ajka belvárosában fordítva működött, ahogy haladunk egyre távolabb kerülve a központtól, úgy nő a beépítés intenzitása. Nem a földjáradék szorította a városépítőket erre, hanem a telekhiányt érzékelő központ utasítása. A központi szervek, ahogy érzékelték a beépíthető szabad területek fogyását, úgy sürgették város építőit az épületek szintszámának és a beépítés intenzitásának a növelésére. A központ nagy értékű, nagy profittartalmú áruk értékesítésének és szolgáltatások tranzakciójának a színtere. Általában a városközpontok területén találhatók a város legdrágább telkei. A magas telekárak intenzív beépítésre ösztönöznek. Ezzel szemben az ajkai városközpont utolsó ütemeiben egy-két szintes épületek készültek. Ahol magas épületeknek lenne helye, 419 Lásd Illés, 2007. 83. 336
