Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A város szerkezete ott földszintes épületek jelentek meg: a biztosítók épületei, az OTP székház, a kereskedők háza. Ahol viszont elegendők volnának az ötszintes épületek ott tízemeletes épületek sora áll, lásd a Kossuth utca északi végét. Ajkán az intézmény-, a lakó-, az ipar-, a közlekedési- a zöld- a mező- gazdasági és egyéb rendeltetésű területfelhasználási kategóriák találhatók. Az intézményterületek között a városközpontot és a városrészek alközpontjait, a lakóterületek esetében a magas, a közepes és az alacsony intenzitású területeket különböztetik meg. Az ipari területek a környezetet terhelő nagyipari területekre és a környezetbarát ipari-szolgáltató területekre vált szét. Ajka központi területének belterülete két markánsan elváló részre tagolódik, a várostestre és a déli iparterületre. A várostest sajátos szerkezetéből eredően a területfelhasználás gyűrűs rendszere nem alakulhatott ki, ehelyett körgyűrű darabokból álló elrendeződést figyelhetünk meg. A klasszikus elrendeződés szerint a város központját a magas intenzitású, majd a közepes intenzitású, végül az alacsony intenzitású övezetek veszik körül. Ez az elrendeződés Ajkán is megtalálható a városközpont körül, de csak csökevényeiben. A klasszikus elrendeződés nyugat felé mutatkozik úgy-ahogy a legépebbnek. A városközpontot a Bauxit-, majd a Marton Sándor-lakótelepek magasabb intenzitású, nyitott keretes tömbös telepszerű beépítése követi. A következő körcikkdarabot a Pálma utca menti közepes intenzitású, telkes társasházas beépítés jellemzi. Végül az alacsony intenzitású telkes családiházas beépítés következik előbb a Bányászlakótelep telkes ikerházas, majd Tósokberénd családiházas telkes beépítésű területeivel. A Bányászlakótelep és Tósokberénd között kialakult egy magasabb intenzitással beépített területrész, amelyet eredendően alközpontnak szántak. A délnyugati irányban a központot azonnal alacsony intenzitású területek követik, majd azokon túl ipari területek. A városközpont elhelyezkedése a magas intenzitású területekhez képest excentrikus. Közintézmény területek Annak ellenére, hogy a város több településből jött létre, egycentrumú. Kisebb alközpont kezdemények kimutathatók ugyan, de ezek nem váltak saját városrészük szervező erejévé. A tudatos fejlesztések ellenére a bódéi és a tósokberéndi törekvések is elakadtak. A Bányászlakótelepen, előbb a nyugati végénél, majd a keleti végénél kísérleteztek alközpontot létrehozni, egyik sem valósult meg. Hiába építettek kisebb ABC áruházakat az alközpontokba, nem voltak kihasználva. A lakók, a munkából jövet a nagyobb választékot nyújtó, és a munkába járás útvonalába, vagy a tömegközlekedési megállóhelyek közelébe eső üzletekben vásároltak. A legéletképesebbnek a Marton Sándor-lakótelep központja bizonyult. Az alközpontok elsorvadása, az egycentrumú város létrejötte mögött a motorizáció hatása is kitapintható. 337
