Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A város szerkezete beavatkozások azonban rontottak a zöldsáv épségén. Garázsok kerültek a zöldsávba, a város átszellőzését rontva. Ajka szerkezetét, tehát a vasút és a patak három részre szabdalja, amelyet keresztirányban metszenek át a magasfeszültségű vezetékek. A zagyterek benyúlnak a város geometriai középpontjáig. Az iparterületekkel együtt elfoglalják a város délnyugati szektorát. Az iparterületek korábbi települési kapcsolatokat szüntettek meg, például Bódé és Tósokberénd között. A város lakóterülete hosszan elnyúlóvá vált. A topográfiai viszonyok és a beékelődő ipari területek a városszerkezetet közlekedésigényessé tették, megdrágítva a település üzemeltetését. A területszervezési döntések Ajka településszerkezetét alapvetően meghatározták a különböző terület- szervezési döntések. A város nyolc település fokozatos összevonásából jött létre. A topográfiai viszonyok mellett ez a körülmény tette rendkívül tagolttá a település szerkezetét. A bányászat és az iparosítás elindulásakor a közigazgatási határok és a topográfiai viszonyok között ellentmondásos helyzet feszült. Ajkacsingervölgy és a Jolán telep Bódén keresztül volt megközelíthető, miközben egyik sem volt Bódé része. Ajkacsingervölgy Ajkához, a Jolán telep Csékúthoz, a Viktor telep, pedig Bódéhoz tartozott. A helyzetet természetesen orvosolták. A Viktor telep és a Jókai Bánya területe Ajkacsingervölgyhöz kötődött földrajzi és foglalkoztatási szempontokból, ezért mindkettőt hozzá, és ez által Ajkához csatolták. Bódé Ajkához csatolása logikus lépés volt. Ajka és Bódé között a fizikai összeépülés azonban nem jött létre. A közbeékelődött ipari területek ennek gátat vetettek. A timföldgyár Tósokberénd területén épült fel. Kezdetben a Bányásztelep sem Ajkával, sem Tósokberénddel fizikailag nem függött össze. Padragkút, Ajkarendek, Bakonygyepes esetében a különállás nyilvánvaló. Ajkához csatolásuk adminisztratív döntés volt, költségtakarékossági célokat szolgált. Az 1974. évi általános rendezési terv előirányzott egy új város felépítést az Ajka, Ajkarendek és Bakonygyepes közti területre. Az új város révén törekedtek a városrendezők a településtest kompakttá tételére. A fejlődés dinamikája azonban nem bizonyult örök időkre szólónak. A rendszerváltás után, az új város helyett az ipari park hozta egymáshoz közelebb Ajkát és Bakonygyepest. Az ipari parkban azonban nem az ipar biztosította a növekedés energiáit, hanem a posztindusztriális társdalom fogyasztásra orientált világa. Több évtizedes városfejlesztési akciók után sem sikerült egységes várostestet elérni. Ma már szükségtelen az egyes településrészek összeépítésére törekedni. 335
