Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei

A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI A második világháború után megindult urbanizációs folyamatokkal együtt járó hatalmas építési szükségletek kielégítése megfelelő eszközt ta­lált az angol inspirációra elindult, formai egyszerűsítésre törekvő holland, és racionális térszervezésre hangolt német tervezési elvekben és módsze­rekben. Ez az építészeti redukció teremtette meg a tipizálás és az iparosított tömeggyártás lehetőségét, amely aztán az elszemélytelenedéshez és formai egyhangúsághoz vezetett. „A De Stijlnek és a Bauhausnak bizonyos mértékig egyaránt osztoznia kell azon a felelősségen, amely az építészetben világszerte el­burjánzott, elcsépelt, kiüresedett geometrizálásért terheli őket, de azon az érdemen is osztoznak, hogy nekik köszönhető a termelés és a formatervezés általános színvo­nalának emelkedése. "2S A szovjet építészetet és városrendezést azért szükséges érinteni, mivel 1945 után, a hatalom meghatározó mintaként állította a magyar építészek és városrendezők elé. A szovjet építészet 1933 és 1954 közötti időszakát az ar­chaizáló és dekoratív építészeti formák uralták. A korszakra az esztétikai formalizmus nyomta rá a bélyegét. A konstruktívnak nevezett modernis­ta építészetet elítélték. A tömeges építési igény azonban szembe kerül a ha­gyományos építési móddal és formalizmussal. A tömeges lakásépítés irán­ti igényt hagyományos módszerekkel nem lehetett kielégíteni. A szocreált nem az eszmei-ideológiai változások, hanem a gazdaságossági kérdések buktatták meg. Egy 1955. évi párthatározat elrendelte a szemléletváltozást, a korszerű technikai módszerek alkalmazását, az építőipar iparosítását.28 29 1956 után életre kapott az újkonstruktivizmus, a szerkezetiség hangsú­lyozása30. A modern építészet két fő irányzata a funkcionalizmus és a konst­ruktívizmus. A funkcionalizmus „a funkció, a használati cél, a rendeltetés... a működés hangsúlyozása, illetve túlhangsúlyozása... A funkcionalizmus gyökerei... a lamarcki fejlődéselmélet gondolatrendszeréig nyúlnak vissza... a forma követi a funkciót"31 tételéig. Ez az alapgondolata a típustervezésnek is - tehetem hoz­zá. A konstruktívizmus a „tartószerkezetek, oszlopok, pillérek, gerendák, falak érzékeltetése, erőteljes anyaghatások, nyers felületkezelés, a tér és tömegformák sa­játos felépítettségének kihangsúlyozása e nagyvonalúi gondolkodásmód eszközei."32 A folyamat végére az építészet készen állt a tömegtermelés kiszolgálására. Létrehozta szerkezeteit, megalkotta formavilágát, leegyszerűsítette tömegeit, lecsupaszította homlokzatait. Miközben szociális munícióval rendelkezett nem vett tudomást a helyről, a hely társadalmáról. Olyan épülettípusokat, és telepí­tési elveket alakított ki, amelyek bárhol alkalmazhatók voltak. 28Overy, 1969. 50 29 Kubinszky, 1978.288-296 30 Prakfalvi-Szűcs, 2010.132. 11 Kubinszky, 1978. 95 32 Kubinszky, 1978. 152 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom