Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei
A modern városépítés előzményei 1.42 A modern lakókörnyezeti kultúra kialakulása „A hagyományos lakókörnyezeti kultúra fogalma a lakóépületen túl kiterjed a telek használatára, a melléképületekre, az udvar és a kert kialakítására, magába foglalja a kerítést és a kaput, de feltételezi a szomszéd hasonló jellegű kultúráját is. "33 A lakókörnyezeti kultúra fejlődéstörténetének bemutatása annak a folyamatnak a felvázolására, amelynek során az úti falú szalagtelkes, oldalhatáron álló, hosszházas beépítés eljut a hajlított házas és zártsorú beépítésen át a körülépített udvaros emeletes többlakásos lakóépületig. Az átalakulás a paraszti telekhasználattól, a polgárosodás felé induló kisvárosi beépítésen át, a városi életformát kiszolgáló többlakásos bérházig terjed. A folyamatot Meggyesi Tamás és munkatársai dolgozták fel részletesen.34 Ez azonban a folyamatnak csak az egyik ága. A második ág azt mutatja be, hogy a besűrűsödött körülépített udvaros beépítés, miként bomlik le előbb csatlakozó udvaros beépítésre majd a keretes, megnyitott keretes, és végül a sávházas beépítésre. A folyamatnak részeként váltja fel az egyedi telket a tömbtelek az úszótelekkel együtt, amely képes volt befogadni a lakótelepekre jellemző beépítési módot. Ajka és környéke településeire az utcás alaprajzi rendszer a jellemző. „Az ut- cás falvak keskeny és mély telkeinek jellegzetes elrendezése, az őstermelő életmódból és a telek ökonomikus kihasználásából adódó elrendezése az oldalhatáron álló hosszházas, u.n. fésűs beépítés. A lakóépület... az egytraktusos, háromosztatú ház utcára merőleges tetőgerinccel, amit többé-kevésbé zárt sorban követnek a gazdasági jellegű építmények. "35 A típus továbbfejlődésének első lépcsőjében beépítették a tornác utca felőli szakaszát. A következő lépésben az utca felől épületszámyat építettek. Ez a hajlított ház. Az életmód polgárosodása nyomán az utca oromfal eltűnt. Kialakult a hézagos zártsorú beépítés. Ajkán, a falu központjában a lakókörnyezeti kultúra, illetve beépítési formák fejlődése a hézagosán zártsorú, zártsorú beépítés stádiumáig ért el (1.3 ábra). „A kezdettől fogva városias jellegű telekhasználat nálunk legelterjedtebb beépítési módja a zárt sorú, utcával párhuzamos tetőgerincű emeletes lakóház oldalszárnnyal. A továbbfejlődés lehetősége... az udvar fokozatosan körbeépítése."36 Az urbanizációs folyamatok felgyorsulása, a tömegesen jelentkező lakás- építési igények sürgető kielégítése fordulatot hozott a hagyományos telekrendszer szerkezetében. Szükség volt egy olyan modellre, amely lehetővé tette nagyobb lakásszám egyidejű felépítését. A telektömböt felváltotta a tömbtelek. A kettő között az a különbség, hogy amíg a telektömb két, végükkel összetolt teleksorból áll, addig a tömbtelek egyetlen telekből. Amíg telektömb egy-egy telkére általában egy-egy főépület került, addig a tömbtelekre több főépület is. 33 Meggyesi, 1986. 3 34 Meggyesi, 1986 35 Meggyesi, 1986.11. 36 Meggyesi, 1986.12. 31
