Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN 3.11 táblázat: Ajka és a várost alkotó települések népességének növekedési szintje és üteme, 1941-1990 Év 1941 1949 1960 1970 1980 1990 Ajka népességének növekedési szintje 100 134 462 610 893 1018 Ajka népességének növekedési üteme 100 134 345 132 146 114 Ajka és a várost alkotó községek népességének növekedési szintje 100 131 228 281 361 373 Ajka és a várost alkotó községek népességének növekedési üteme 100 131 174 124 128 103 Ajka és a várost alkotó községek növekedési szintje és üteme, 1941-1990 Ajka népességének növ ekedési szintje Ajka népességének növekedési üteme Ajka és a várost alkotó községek népességének növ ekedési szintje Ajka és a várost alkotó községek népességének növekedési üteme Ajka város és a csatolt települések népességének alakulását megvizsgáltam egyrészt kizárólag Ajka város adatai, másrészt Ajka és a még hozzá nem csatolt községek összesített adatai alapján. Ily módon tisztábban lehet érzékelni a tényleges népesség gyarapodást. Ajka népessége 1941 és 1960 között, a város nehézipari bázisának megalapozása és a várossá nyilvánítás között négy-ötszörösére nőtt (a bázisindexszám: 462). A várossá válástól a rendszerváltásig a létszám „csak" megduplázódott. A létszámnövekedés legnagyobb ütemben, tehát az ötvenes években ment végbe, ez időben a növekedés három és félszeres volt. A hatvanas években kissé visszaesett a növekedés üteme, ennek ellenére, a hetvenes években másfélszeresére nőtt a város lakossága. A növekményben jelentős szerepet játszott a községcsatolások hatása. A nyolcvanas években Ajka népesség növekedését szinte teljesen egészében Padragkút hozzácsatolása eredményezte. 1980 után a város népességnövekedése leállt. A város, a folyamat eredményeként 1990-re, az 1940. évihez képest, megtízszerezte lakóinak számát (a bázisindexszám: 1018). 298
