Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.12 táblázat: A népességszám növekménye, 1941-1990 Év 1941 1949 1960 1970 1980 1990 Ajka népességének növekménye (fő) 3322 1126 10917 4898 9393 4176 Ajka és alkotó települései népességének növekménye (fő) 9065 2778 8785 5237 7171 1176 A növekedés kisebb mértékű, ha a város és a városalkotó községek együttesét tekintjük. A növekedés szintje 1990-ben nem éri el az 1940. év négyszeresét (a bázisindexszám: 373). Sajátos összefüggéseket tár fel a közigazgatási város népesség növekményére és a várost alkotó települések együttesének népességére vonatkozó számok összevetése. Ajkához képest a később hozzácsatolt települések növekedési üteme és szintje elmaradt a város hasonló mutatóitól. A város népesség növekménye az ötvenes években volt a legnagyobb (10.917 fő). Jelentős növekményt produkált a város a hetvenes években is (9.393 Fő) A két kiemelkedő értéket a város iparosításának egy-egy korszaka magyarázza. Az ötvenes évek az erőltetett iparosítás, a hetvenes években a 2. számú timföldgyár üzembe helyezése, a kórház belépése és egyes járási intézmények Ajkára telepítése történt meg. A negyvenes és a hatvanas években a környező (későbbi várost alkotó) települések népességszáma erőteljesebben fejlődött, mint a (közigazgatási) Ajkáé. A negyvenes éveket magyarázza a Tósokberénd területén felépült timföldgyár, valamint a padragi bányák művelésbe fogása, de mi magyarázza a hatvanas éveket? Feltehetően a II. számú erőmű és a szénosztályozó üzembe helyezése. A bányászok létszáma a hatvanas években érte el a legmagasabb értékét. Két korszak rajzolódik ki az egyiket 1960, a másikat 1980 zárja le. Mindkettő a népesség növekedés egy-egy nagyobb ütemű korszakának utolsó éve. Pontosabb időpontokhoz is lehetne kötni a váltásokat, ha a vizsgálat a népességszám változását évenként követné nyomon. A tendenciák felvázolásához ennyi is elegendő. A városépítésre gyakorolt hatás A városfejlesztést a népesség növekedés nem terhelte egyenletes ütemben. A népességnövekedést évtizedenként váltakozó ritmikusság jellemezte. A népesség növekedése hatalmas igényeket támasztott a városépítéssel (városfejlesztéssel és városrendezéssel) szemben. Egyre újabb és újabb építési területeket kellett feltárni és előkészíteni, hogy a megnövekedett népesség számára építési telket vagy lakást lehessen biztosítani. Ez magával hozta az infrastruktúra folyamatos bővítésének a szükségességét, és az ellátó intézmények kapacitásának a fokozatos növelését. 299
