Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei
A modern városépítés előzményei 1.41 A modern építészeti előzmények A modern építészet kialakulását több tényező egyidejű hatása eredményezte. A hatótényezők egy része reakció volt. Reakció volt az ipari forradalom után keletkezett városok zsúfoltságára, egészségtelen lakásviszonyira, az egymásra káros hatást kiváltó funkciók térbeli keveredésére, ahol a legelemibb közegészségügy és a tűzvédelem követelményei sem voltak biztosítva. A hatótényezők másik része az ipari forradalom eredményeiből eredtek. Az ipari forradalmat elindító találmányok olyan technikai változásokhoz vezettek, amelyek egészen új anyagokat kínáltak az építészek számára. Ugyanakkor még uralkodott az eklektika a történeti formáival. A szerkezet és a forma ellentmondásba került. Az új anyagok (öntöttvas, acél, beton) és a belőlük előállítható szerkezetek (acélváz, vasbeton) egészen más gondolkodásmódot, egészen más formát követeltek. Új funkciók jelentek meg, mint amilyenek a kereskedelmi, közlekedési és ipari épületek. A valóság látása is átalakult a 19. és a 20. század fordulóján. A természettudományos felfedezések átformálták a térről és időről alkotott korabeli felfogást. Korábban az arisztotelészi térszemlélet uralkodott, „az érzékeink által közvetlenül adott benyomás, az ennek nyomán kirajzolódó térelképzelés, a 'természeti tér" gyakorlatilag a klasszikus fizika terével azonos: önálló létezőként felfogott, háromdimenziós anyag nélküli tiszta kiterjedés"21, ahol a térnek a térbe állított tömegek adtak formát. A modern térfelfogásba belépett a negyedik tényező, az idő. A statikus tereket felváltotta a flexibilis térkompozíciók sorozata. A modem építészet indulását a szakirodalom, az 1888-ban alapított angol Arts and Crafts mozgalomhoz kötötte, melynek mesterei „a géppel termelt áruk megfelelő formáit keresték. "22 Az építészet fejlődésére döntő hatást gyakorolt a holland De Stijl művészcsoport, amelynek fő törekvése az épületek tovább már nem egyszerűsíthető alapformákra bontása, és minden sallang mellőzése.23 „A De Stijl törekvések a kubizmus- ból - sőt még messzebbre visszanyúlva Paul Cézanne festészetéből - származtathatók,"24 Cézanne szerint „a természetet a henger, a gömb és a kúp eszközeivel kell értelmezni. "2S „Az építést a funkció, az anyag, a szerkezet felől megközelítő szemlélet... a Bauhausban teljesedett ki és vált a modern építészet alapjává. "26 27 A Bauhaus a „puritán formavilágával az iparosított építészet esztétikájának megalapozójává vált. A szigorú mértani formák, az alaprajzi raszter rendje és az ebből következő sok azonos elem a szériagyártás lehetőségét teremtették meg. "21 21 Szentkirályi, 1980.1. 7 22 Kubinszky, 1978. 26 23 Bucur, 1995. 112 24 Kubinszky, 1978. 69 25 Read, 1968. 78 26 Bucur, 1995.112 27Gilyén, 1982. 42 29
