Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei
A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI számára. Az időszak a mennyiségi növekedés, a városodás időszaka volt. A szocializmus építésének második időszakában jutottak szerephez a városképző erők minőségi tényezői, amelyek által vált a település valóban várossá. E tényezők a város ellátórendszerének kiépítésében, kulturális életének színvonalában, lakói munkakultúrájában, a lakókörnyezet javulásában és a városközpont kiépítésében öltöttek testet. A minőségi tényezők megjelenése vezetett a városiasodáshoz. Az iparosítás után, a posztindusztriális korszakba érkezve ismét jelentősen átértékelődtek a városalakító tényezők. A rendszerváltás idejére a klasszikus telephely-választási tényezők háttérbe szorultak. A befektetők szempontjai között az infrastruktúrával ellátott, fő közlekedési utakról jól megközelíthető telephelyek, az olcsó, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, a szakképzés helyzete és az önkormányzat támogatási politikája szerepelt. Csökkent a nyersanyag és az energiafüggés. Mára Ajkán a telephelyválasztás természeti tényezői eltűnőben vannak. A gazdaságosan kitermelhető szén elfogyott, a bauxit vagyon kimerülőben, ami megmaradt a képzett munkaerő, a kialakult munkakultúra, a megfelelő oktatási bázis. A város rendelkezik olyan kapacitásokkal, amelyek a termelőtőke számára kedvezőek. A 8. számú főközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztése hozhat új lendületet a város fejlődésében. 1.4 A modern városépítés előzményei A fejezet három részre bontva tárgyalja a modern városépítés előzményeit. A figyelem az építészeti formálás átalakulási, a lakókörnyezeti kultúra szervezésének változási, és a városrendezési elveknek a kialakulási folyamataira irányul. Ezek közül csak azokról lesz szó, amelyek az 1940-es évektől kezdve elérkeztek Ajkára. Természetesen a valóságos folyamatokban nem vált szét az építészet a lakókörnyezeti kultúra és a városrendezés átalakulása A kérdés az, hogy a mai lakótelepeknek, a lakótelepet alkotó épületek formálásának, az épületek egymás közti viszonyát meghatározó szervezési elveknek milyen előzményei vannak. A várostervezők és az építészek a társadalmi, gazdasági és technikai változásokra, milyen válaszokat adtak? Válaszuk megfogalmazása során milyen eszmék, motivációk vezették őket? Mindezek, hogyan vezettek a lakótelepnek, mint műfajnak a megteremtéséhez? Annyi elöljáróban elmondható, hogy a modern városépítést meghatározó eszmék zöme nyugaton született. A modern építészet nem csak a formavilág átalakításával, hanem a lakó- környezeti kultúra, a beépítési módok és a városrendezés eszköztárát is a tömegtermelés szolgálatába állította. A cél ennek az átállásnak a legfőbb állomásait bemutatni ebben a fejezetben. Az elemzés, természetesen a bőséges szakirodalomra támaszkodik. 28
