Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.3. A városépítés tartalma
A városépítés tartalma tovább élésének a feltételei - némi alakváltozással és a települési funkciók gazdagodásával - megmaradtak (Alsócsinger). Ajka, mint iparosodó település részévé vált annak a településláncolatnak, amelyik átlósan szelte át az ország területét északkelet-délnyugti irányban. Ezen a tengelyen, a szocializmus évei alatt szénenergiára alapozott nehézipari bázis alakult ki. Ipari és bányász települések sora követte egymást. 1.3 A városépítés tartalma A városépítés körébe tartozik a fejlesztési és a rendezési tervezés és a hozzájuk kapcsolódó megvalósítás. A következők fejezet városépítés szerteágazó feladatai közül - a munka céljához igazodóan - a városfejlesztési és a városrendezési tervezési tevékenység mibenlétével, valamint a két műfaj kapcsolatával foglalkozik. A tervezési tevékenység mibenlétével Faragó László „Tervezéselméleti alapvetések" című tanulmánya foglalkozik. A szerző megállapítása szerint a tervezés szükségességét a városok fejlődésének negatív tapasztalatai váltották ki, és a városfejlődés folyamatai kézbentartásának az igénye szülte. A tervező a múlt elemzéséből, a jelen valós és a jövő tételezett szükségleteiből kiindulva törekszik felrajzolni egy konszenzusos jövőképet. A tervezés műveletei általában a vizsgálat (diagnóziskészítés, a tendenciák feltárása), a koncepció, a stratégiai program, a cselekvési terv, és az operatív programok készítése. A döntéshozatal, a végrehajtás és a végrehajtás kontrollálása ezen kívül esik. A tervezésnek két fő típusát különböztette meg. Az egyik az elosztó jellegű allokatív tervezés, amelynek célja az egyensúly fenntartás, módszere a funkcionális racionalitás. Fő funkciója a feladatok meghatározása. A döntéshozó szerepében a politikus van, végrehajtása a szakapparátus feladata, ebből eredően bürokratikus. Ide tartozik a rendezési tervezés. A másik típusa az innovatív jellegű, fejlesztés orientált tervezés, amely probléma megoldásra és cselekvésre orientált. Fő funkciója az erőforrások mobilizálása, az eltérő érdekek egyeztetése, mivel érdekek által motivált. Ebbe a körbe tartozik a fejlesztési tervezés. A két tervfajta időtávlatában, típusában, orientáltságában, érdek- és értékviszonyaiban, a tervezés tárgyának változtathatósága között feszültség érzékelhető.16 A városfejlesztés a település társadalmi és gazdasági viszonyainak alakítása, ellátórendszerének valamint természeti és művi környezetének a fejlesztése. A gazdája a politika, a helyi társadalom. A településfejlesztés feladata a helyi társdalom szükségleteit felmérni és meghatározni, valamint az életkörülmények javítását, szolgáló célkitűzéseket megfogalmazni. A településfejlesztés tervezése az erőségek és gyengeségek valamint a lehetőségek és veszélyek feltárása. A mit és a mikor kérdésére ad választ. A városra vonatkozó hosszú távú és alapvető célkitűzések tisztázása nél16 Faragó, 1997 25
