Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.3. A városépítés tartalma
A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI kül városrendezéssel megalapozottan foglalkozni nem lehet. „A városrendezési tervezésnek egyik fő feladata a település meglévő szerkezetének, a szerkezet meglévő hiányosságainak, a benne rejlő lehetőségeknek felismerése és javaslattétel a hiányosságok kiküszöbölésével a településszerkezet továbbfejlesztésére."17 A városrendezés feladata, hogy a fejlesztési döntések birtokában meghatározza, milyen területi, műszaki-fizikai keretek között mehet az végbe a város fejlesztése. Konkrét fejlesztést végrehajtani a természeti-műszaki körülmények feltárása után lehetséges. A rendezéshez szükséges tisztázni a város területének építésre való alkalmasságát, a beépítés korlátáit. A vizsgálatok elvégzése után nyílik mód a fejlesztési dokumentumok és a vizsgálati eredmények ütköztetésével a tervezési program elkészítésére. Széleskörű társadalmi és szakhatósági egyeztetés után készülhet el a rendezési terv. A településrendezés a település térbeli, műszaki-fizikai szerkezetének kialakítása, a területfelhasználás rendjének meghatározása, az infrastruktúra (vonalas és intézményi) hálózat térbeli elhelyezése, a fejlesztések térbeli koordinációja, adottságok feltárása és védelme és ésszerű hasznosítása. A hol és hogyan kérdését válaszolja meg. A településfejlesztési- és a településrendezési tervezés egymáshoz való viszonyáról - Tompái Géza „Fejlesztés - rendezés" című frappáns munkájára támaszkodva - célszerű néhány szót ejteni. A területfejlesztés társadalmigazdasági, a területrendezés műszaki-fizikai-ökológiai szempontú művelet. A fejlesztés időtávja rövidebb, mint a rendezésé. A fejlesztés tárgya inkább egyedi épületek megvalósítása, a rendezésé nehezen, csak hosszabb távon megváltoztatható rendszerek létrehozása. A fejlesztést pénzügyileg, a rendezést műszakilag kell megalapozni. A rendezési terv lényege, hogy meghatározza, milyen adottságok, és korlátok között lehet fejleszteni egy területen. A rendezési tevékenységnek a szabályozás a döntő eleme. Ebből következik, hogy a fejlesztés dinamikus, a rendezés statikus tevékenység.18 Az előző összevetéshez a következőket tehetem hozzá. A településfejlesztési döntés megelőzi a területrendezési tevékenységet. A városrendezőnek a politika, a helyi társadalom adja meg a megrendelést. Nem az építész feladata meghatározni, hogy a helyi társadalomnak mire van szüksége. Ez a korai szocializmus éveinek a napjainkig ható rutinja. Akkor a központi tervező intézetek közvetítették a központi akaratot a települések irányába. Úgy tűnt, mintha az építész mondaná meg, hogy mit, hová kell telepíteni. Ugyanakkor az építész a társadalom irányító erőinek a foglya volt. Nem szabadulhatott a központi utasítások, a normatívák és mutatószámok béklyójából. Hiába szerepel neve a tervrajzokon, kezét nagyon sokan fogták. A tervezők, Ajkán a rendezési tervek több fajtájával dolgoztak. A rendezési tervnek - 1940 és 1990 között - két alapvető fajtáját használták. Az egyik az 17 Urbanisztika, 1987. 76 18 Tompái, 1996. 6-7 26