Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 A városépítés szakaszai még a régi falusias Ajka, a földszintes épületeivel, a paraszti életmód nyomaival, a Templomdombtól keletre. Kialakulatlan volt a városközpont. A város igényeinek nem felelt meg, sem a Móra Ferenc utcai alközpont, sem a hagyományos központ hiányos intézmény hálózata. Egy 1968. június 18- án tartott tanácskozáson az egyik résztvevő fogalmazta meg a dilemmát és a választ is. „Várost építsünk-e vagy lakótelepet, mely a városi berendezkedés elemeivel is rendelkezik? Várost akarunk... Mielőbb alakítsuk ki a város központját, s legyen ott minden! Üzletek, ahol nézelődhet fiatal és öreg, étterem és presz- szó, kultúrház és mozi, szolgáltató épület és igazgatási-társadalmi intézmények tömbje. Minden, ami embereket vonz, közösségi érzést ébreszt. "197 A látlelet pontos, a kérdés megfogalmazása máig érvényes dilemmát feszegetett. Várost építsünk vagy lakótelepet? A közvélekedés már akkor sem azonosította a lakótelepet a várossal, a régi földszintes Ajkát, pedig nyilvánvalóan nem. Ugyanakkor némi illúzió is vegyült a válaszba. A városközpont kialakításától várta a hiányzó városi élmény pótlását, ahol lehet nézelődni, ahol attrakciók vannak, ahol közösségben érzi magát a város lakója. A városfejlesztés egyik aktuális programja, a városközpont kiépítése, mindemellett adva volt. A városfejlesztés másik programjává a régi Ajka elavulttá vált épületállományának a lebontása, és a helyén újabb lakótelepek létrehozása vált. A régi Ajka épületállománya, leszámítva a késő barokk templomokat nem képviselt kiemelkedő értéket. A paraszti gazdálkodás nem hozhatott létre történelmi városközpontot. Az a tehetős polgárság műve volt a történelemben. A régi épületállomány említésre méltó részét képezte a templomdombi evangélikus épületegyüttes, valamint a neobarokk községháza, katolikus templom és a Nirnsee- kastély. Az ötvenes évek első rendezési tervei mind a községházát, mind a kastélyt megőrzésre javasolták. A hagyományos építési móddal készült, történeti stílusjegyeket alkalmazó szocreál épületek között feltűnés nélkül maradhattak volna, illeszkedési problémák nélkül. Mire a régi Ajka átépítése elkezdődött már messze magunk mögött hagytuk a rugalmasabb hagyományos építési módot. Az új technika: a paneles építési mód merevsége, másfajta, ipari ihletésű esztétikája nem fért meg a hagyományossal. Könyörtelenül el is takarította az útjából a községházát és a kastélyt. A korabeli Ajkán a lakásépítés, a lakás igénylők hatalmas serege miatt sürgető feladattá vált. Egy lakásra 4,7 fő jutott még mindig. Az iparszerű technológia lehetővé tette a nagy tömegű lakásépítést. A panel a hatvanas évek végén jelent meg Ajkán. A hetvenes évek lakásépítési volumene kiemelkedik a többi időszakhoz képest. Annak ellenére épült ebben az évtizedben a legtöbb lakás, hogy már az évtized második feléében megkezdődött az állami lakásépítés visszaszorulása. A szervezett magánlakás építés pótolta az állami lakásépítés visszaszorulásából keletkezett hiányt. 197 Kőszegfalvi, 1968 191
