Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A IV. ötéves tervben (1971-1975) lakásberuházásokra koncentráltak, a többi ágazatban csak kisebb fejlesztésekkel számoltak. A város ötéves tervében 565,8 millió Ft fejlesztést terveztek, amelynek 75 %-át állami hozzájárulásból fedezték. A célcsoportos beruházások a fejlesztési alap 90 %-át képezték.198 Nem csak a lakásépítésben mutatkozott lemaradás, hanem az intézményhálózat fejlesztésében is. 1970-ben, 1.039 fő bölcsődés korúval szemben 179 bölcsődei férőhelyet számláltak össze. Az 1.200 fő óvodáskorúval szemben csak 600 óvodai férőhely állt rendelkezésre. A 2.827 általános iskolai tanulót csak 54 tanteremben tudták elhelyezni, miközben 94 tanuló- csoport volt.199 1976. évben a bölcsődés korúak száma már 1.400 főre emelkedett, miközben a bölcsődei férőhely szám változatlanul 179. Az óvodás korúak száma 1.450 főre nőtt, az óvodai férőhely szám megduplázódott, 1.204 férőhelyre. Az általános iskolás tanulók száma 3.202 főre, a tanterem szám 88 db-ra emelkedett, bár a tanulócsoportok száma is szaporodott, 119- re.200 A bölcsődei ellátottság - a számokat tekintve - romlott, ezt azonban a kormányzati szociálpolitikai intézkedések, a gyes bevezetése kompenzálta. Az időszakban az óvodai férőhelyfejlesztés behozott valamit a lemaradásból, mivel az 1970. évi 2 fő/férőhely érték, 1976-ra 1,2 fő/férőhely értékre csökkent. Mivel az óvodáskorúak 70-75 %-a tartott igényt óvodai ellátásra, ezért az 1,2 fő/férőhely érték az igény kielégítés teljességét jelentette. Amíg az általános iskolák estében, 1970. évben egy tanteremre 1,74 tanulócsoport jutott, addig 1976. évre ez az érték 1,35-re csökkent. A tanteremfejlesztés csupán a lemaradásokat mérsékelte. A művelődési ház belépése sok problémát megoldott, de gond maradt a könyvtár és a zeneiskola elhelyezése. Az időszak fejleménye, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971-ben Ajkára helyezte át a járási hivatal székhelyét. A bíróság, és az ügyészség átköltözése csak 1978 közepén történhetett meg. Az ötödik ötéves tervi program előkészítése ebben az időszakban történt.201 A VÁTI 1973. évben állította össze az 1975-1980. közötti évek lakás- építési tervszámait, és a jelölte ki a lakásépítés területeit. Lakásépítés céljára a város öt területe jött számításba. A Városközpont és környéke, amelynek 13,5 ha nagyságú területén 1.773 db lakást terveztek felépíteni korszerű technológiával. Az átlagos családnagyságot 3,12 főben, az ellátandó népességet (1981 évre) 5.540 főben határozták meg. A program teljesítéséhez 143 db lakást kellett lebontani. A területet a Kossuth utca, a Petőfi utca, a Rózsa utca, a Zalka Máté utca, a József Attila utca, Tűzoltó utca és a Táncsics utca határolta. 198 Előterjesztés Ajka város 1971-75 évi középtávú és az 1971. évi operatív városfejlesztési terve, 1971. V. 18, Forrás: Polgármesteri hivatal tervtára 199 Tilhof, 2009. 269 200 Tilhof, 2009. 282 2°i porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 192
