Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Népesség Ajka népesség gyarapodásának üteme a hatvanas években kissé lefékeződött. A város lakosságának a növekedése, újabb lendületet a 2. számú timföldgyár, és a kórház belépésével, a járási szervezetek átköltözésével, és az ellátó rendszer bővülésével vett. A hetvenes évekbeli lakosságnövekmény (9.393 fő) duplája volt a hatvanas évek növekményének (4.898 fő). Az időszakban a város termelőágazatainak fejlesztése az átlagnál gyorsabb volt. A városban foglalkoztatott munkaerő 1970 és 1975 között 3.000 fővel emelkedett. Ennek csupán 25 %-át fedezte a város természetes szaporodása. Az MSZMP Ajka Városi Bizottsága 1969. július 28-án foglalkozott az iparmedence munkaerőmozgásával. Megállapították, hogy a munkaerő kereslet és kínálat egyensúlya nem valósult meg. A munkaerő kínálat elmaradt a kereslettől. A férfi munkaerő kínálat kimerült. A nehéz munkahelyekről (mint, amilyen például a huta) elvándorolnak, sokan íróasztal után vágynak. Nem kedveltek a többműszakos munkahelyek.1941974-ben, néhány szakmában még mindig magas volt a munkaerőhiány. Az üzemek további 2.138 főt tudtak volna még alkalmazni.195 196 Fejlesztés Az időszak fejlesztési tevékenységének mozgatórugóját ragadta meg Kopeczky Lajos, amikor az 1969-ben Ajkáról készült filmjének címet adott: „A szerződésre épült város" Ajka fejlődésének a magyar - szovjet timföld - alumínium egyezmény teremtetette meg, inkább a politikai, mint a gazdasági alapjait. A magas politikai szintről folyamatosan figyelemmel kísért egyezmény hozta létre a városközpont kiépítésének, és a további lakásépítéseknek a feltételeit, valamint a város szolgáltatási színvonalának a jelentős emelését. A városközpont kiépítése és a 2. számú timföldgyár felépítése időben szinte egybeesik. A hetvenes évek közepén azonban a lendület megtorpant. A város fejlődését jellemző mutatók többsége, különösen a növekedés üteme a hetvenes években megtörik. A hetvenes évek közepére tehetjük a fordulópontot. Ezért is tekintő - a dolgozat szempontjából - az 1976. év korszak határnak. A jelenség oka közismert, az 1973. évi első olajárrobbanás hatásait az évtized közepéig volt képes a gazdaságpolitika némileg ellensúlyozni. A szocialista városok helyzetében ekkor fordulat állt be. „1975-től megfigyelhető a városcsoport privilegizált helyzetének fokozatos elvesztése: beruházási részesedésük 1980-ra a nyolc évvel előbbinek a felére esett vissza. "ш Ajka 1968-ban morfológiailag továbbra is kettős képet mutatott. Álltak az új lakótelepek emeletes házaikkal, a Templomdombtól nyugatra, és állt 194 MNL VeML XXIII. 504.b 1. doboz 195 Tilhof, 2009. 279 196 Germuska, 2004.164 190
