Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai a munkásőrség irodái, a III - V. emeleteken a városi és járási tanácsi helyiségek, míg a VI. emeleten közös tanácsterem, házasságkötő terem, büfé, konyha és étterem kaptak helyet. A párt és a tanácsi szervek szintjei elkülönített lépcsőkön voltak megközelíthetők.171 Az épület hat emeletes, lapos tetős, monolit vasbeton vázas szerkezetű, alápincézetlen. A magas talajvíz miatt vasbeton köpenyes kű talapozás készült. A váz kitöltő falait 20 cm vastag gázszilikát kézblokkból készítették. A födémek E jelű előrefeszített vb gerendák közti béléstestes szerkezetek. A földszinti szabadonálló pillérek betonfelületei nyersen maradtak. A földszinti határoló falak vörös, az emeleti parapett falfelületek és az attika téglavörös kerámia lapburkolattal készültek. A kivitelezést 1967-1971 között a Veszprém Megyei Állami Építőipari vállalat végezte Az építés költsége 13 millió Ft volt. A kivitelezés 1968. május 11-én megkezdődött és 1971. május 1.-én fejeződött be.172 A jó arányokkal rendelkező irodaház „legfőbb érdeme, hogy a funkció megfelelő kielégítése mellett ötletes egyéni formaalakításával megadja a tér, és az egész városközpont, és ennek keretében az egész település alaphangját. A hétszintes épület nyolc hatalmas, logikusan és formailag tetszetősen alakított vasbeton pilléren áll, melyek a tanácsház fogalmához illő árkádos földszintet szegélyezik az észak-itáliai broletto173, modernbe átoltott hangulatát sejtetik... Az épület külső képében az első emeleti szoknyaszerű vasbetonfríz önkényesen formált, de az épület homlokzatába jól illő formalizmus. Szerepe, hogy a földszinti támaszok és az irodahelyiségek által kívánt, sűrű, raszterszerű ablakosztással jellemzett felületek között megfelelő átmenetet biztosítson, s az épületet kiemelje. "174 Térbe belépő domináns épület. A magyarországi hagyományoktól nem áll távol a térbe állított városháza. Találkozhatunk vele Brassóban és Lőcsén is. 3. Ajka város kereskedelmi ellátásáról három forrás szolgált információval: az ABC áruház (Zenit) 1967. március 25-én elkészült beruházási programja, az iparcikk áruház (Horizont) 1967. június 9-én elkészült beruházási programja,175 valamint a Kossuth utcai ABC áruház és bútorraktár 1968. február 27-én elkészült beruházási programja.176 A hatvanas évek második felének kereskedelmi ellátási helyzetét a következőkkel lehet jellemezni. Ajkán 1 km2-re kilenc élelmiszerbolt, és egy boltra 442 lakos jutott. A városban összesen 46 élelmiszerbolt működött, ebből 39 nem volt megfelelő helyen. Kis alapterületű üzletek a választék hiánya miatt kihasználatlanok maradtak. A hét nagy alapterületű, jól tele171 Ruttkay, 1973/1, 213-215 172 Tilhof, 2009. 263-270 173 A broletto a középkori városházák Lombardiában szokásos elnevezése 174 Kubinszky, 1975. 62-63 175 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 283 176 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 328 183
