Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete pített üzlet viszont zsúfolttá vált. A háromszorosát bonyolították le a megengedettnek forgalomnak. A 2.092 m2 összterületű élelmiszerboltok 67 millió Ft-os forgalmat teljesítettek. A város 11 ruházati boltja, 921 m2 összes alapterületen 31 millió Ft-os, a kilenc vegyesiparcikk boltja, 1.560 m2-en 47 millió Ft-os forgalmat ért el. Az ajkai ruházati boltok leterheltsége jóval alacsonyabb volt az országos átlagnál, annak csupán háromnegyed részét érték el. Az iparcikkboltok leterheltsége viszont jelentősen meghaladta az országos átlagot, 128,1 %-on állt. Az ajkai boltok a 2.527 m2 eladó területen évente, összesen 145 millió Ft forgalmat bonyolítottak le, az országos átlagnál zsúfoltabb körülmények között. Az 1965. évi adatok tükrében az egy főre jutó vásárlás még szemléletesebb képet nyújt a korabeli viszonyokról. Ajkán az egy főre jutó élelmiszervásárlás 3.288 Ft, az országos átlag ehhez képest 4.208 Ft, Veszprém megye városainak átlaga 4.161 Ft értéket mutatott. Az iparcikk kereskedelem egy főre eső éves forgalma Ajkán 3.827 Ft, az országos átlag 4.151 Ft, a megye városainak átlaga 6.669 Ft volt. Az ajkai forgalom a megye városai átlagának csak 57 %-át érte el. Az összes kereskedelmi forgalom Ajkán az országos átlag 85 %-án, a megye városinak átlagához képest 66 %-án állt. A vásárlóerő Ajkán 204 millió Ft volt, ezzel szemben a forgalom csupán 145 millió Ft. A számok elképesztő elmaradást mutatnak. A városlakók vásárlóerejének több mint egynegyede, 59 millió Ft áramlott ki Ajkáról. A forgalom 1960. évben 93 millió Ft volt, 1965. évben már 145 millió Ft. A növekedés üteme 156 %, a megyei átlag kétszerese. A város kereskedelmi hálózatának fejlesztése nem tudott lépést tartani a lakosság és szükségleteik gyorsütemű növekedésével. A város ezzel a hálózattal képtelen volt betölteni kereskedelmi központ szerepét. A városba 209 autóbusz járat, és 16 személyvonat hozta-vitte a 4.930 fő bejárót, a potenciális vásárlókat. Ajka kereskedelmi hálózatának fejlesztése tehát elengedhetetlenné vált. Látható, hogy a nagyarányú iparfejlesztést nem követte az ellátórendszer megfelelő ütemű és mértékű fejlesztése. A hatvanas évek iparfejlesztése - a 2 timföldgyár beruházása, a VTRGY ajkai gyárának a letelepítése - mellett elindult az intézmény hálózat ugrásszerű bővítése a kórház építésével, stb. Az ajkai fejlesztések súlyát és volumenét jól kifejezi, hogy a Veszprém Megyei Tanács a beruházási lehetőségeinek a 27 %-át Ajkára fordította! A városközpont építése eddig, a Városépítési Tervező Vállalt által 1960- ban készült részletes rendezési terve alapján történt. A kereskedelmi létesítmények elhelyezésekor már más koncepció érvényesült. Új részletes rendezési tervre volt szükség. A Városépítési Tervező Vállalat 1965-ben készítette el az új tervet, amelyben feladták a Kossuth utca déli irányú tovább vezetését, és ezzel a városközpont fő észak- déli tengelyre fűzését is. A Városközpont mai szerkezete ebben a tervben alakult ki, a Sétáló utcával, mint a központ fő gyalogos tengelyével. 184
