Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 költségének 1,2 %-át szándékoztak fordítani. Az összesen 7 alkotás helyét megjelölték. Jellemzően a sávházak tagolatlan bütiii elé tervezték a szobrok elhelyezését. A teljes beruházásra 294 millió Ft, a szanálásra 22 millió Ft összeget kalkuláltak. A beépítési tervről illetve az alapjául szolgáló részletes rendezési tervről meg kell állapítani, hogy kevésbé volt tekintettel a terület domborzati viszonyaira. A Templomdomb valamikor nem állt magányosan. Egy kisebb domb állt tőle északra, hozzávetőleg 200-300 m-re. A Templomdomb tengerszint feletti magassága 239 m, a kisebb dombé 230 m volt. A merev házgyári technológia, a hosszú sávházaival nem tűrte a terep egyenetlenségeit, ezért ezt a dombot egyszerűen eltüntették. A domb helyén ma a Kossuth utcára merőleges hosszú sávház áll, az ABC áruházzal átellenben. A lakás beruházási program a városközpontra az 1965. évben készült részletes rendezési tervre alapozva készült. A beépítési terv - az első ütemeit leszámítva - nem valósult meg. Megépültek a Petőfi utcai és a Kossuth utcai blokkos kockaházak, valamint a Kossuth utca végi panelépületek: a három F+10 emeletes és a két hosszú sávház. Ajkára a paneles építési mód ezekkel az épületekkel köszöntött be. Nem a legszebb arcát mutatta. Az épülettömegek a város kisvárosias léptékéhez képest eltúlzott, nagyvárosias arányokat hordoztak. A városközpont és a Templomdomb közé elhelyezett, F+4 emeletes blokkos kockaházak nem nyújtottak igényes megoldást. A kockaházak egyetlen előnye, hogy a Templomdombot nem takarták el a városközpont felől. Értéke a tervnek, hogy a Kohász utca menti területsávba koncentrálta a közintézményeket. A koncepció nem valósult meg maradéktalanul. Ennek hiánya akkor vált különösen érzékelhetővé, amikor az Ifjúság utcai lakótelep is elkészült. A Idősök tere épületeinek bontása 1967. augusztus 2-án, a Kossuth utcai családi házak kisajátítása, pedig 1967. szeptember 24-én indult meg.127 A lakótelep épületeinek kivitelezését a VÁÉV, beruházását a Veszprém Megyei Beruházási Iroda végezte. A lakóházépítések a hatvanas évek közepéig szanálás-mentes területeken folytak. A II. ötéves tervben a városközpontot és környékét tervezték kiépíteni, mivel egyrészt a városközpont épületei elavultak, másrészt a lakótelepekkel szemben a város központját elhanyagolni tovább már nem lehetett. Ellentét állt fenn a városközpont falusias, leromlott jellegű és a lakótelepek városiasabb, korszerűbb, többszintes beépítése között. Harmadrészt a város nem terjeszkedhetett korlátlanul a mezőgazdasági rendeltetésű területek felé. Volt egy negyedik szempont is, fogyóban voltak a belső lakóterületeken a beépítésre alkalmas szabad területek. A városépítés szakaszai 127 Tilhof, 2009. 261 167
