Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete V. Az időszakban a város más területein is folytak kisebb-nagyobb lakásépítések. Az erőmű készenléti lakótelepén 1961-ben az Ajka II. Erőmű építésével egy időben felépült további hat lakóépület 24 lakással.128 A KDT Szénbányászati Tröszt a Kriptontelepen egy 22 lakásos épület építésébe fogott 1963-ban.129 Alsócsingerben öt lakóépületben 40 egyszobás-másfél- szobás összkomfortos lakásokkal épült 1961 és 1965-ben.130 A magánerős lakásépítés két formája volt jelent ebben az időszakban, a városban, az egyik az egyedi telkes családi ház építés, a másik a társasházas lakásépítés. A családiházas építés területe elsősorban a Csikólegelő és a Szőlőhegy volt. A négylakásos társasházak a Vörös Hadsereg útján jelentek meg 1967- 1968 években. Az épületek F+2 emeletes, 4 lakásos, lapos tetős, hagyományos szerkezetű kialakítást kaptak. A KISZ védnöksége alatt épültek. Megkezdődött a nyomorúságos életkörülményeket hordozó telepek felszámolása. 1966-ban megszüntették a Táncsics telepet, a Csatlós telep 23 épületét, a Jókai telep 95 földszintes sorházban lévő lakását.131 Az 1960-as évtized, az épített lakások mennyiségében és minőségében alapvető változásokat hozott. Az épületek korszerű technológiával épültek, jobban felszerelt, valamivel nagyobb alapterületű lakásokat tartalmaztak. Amíg, az országos tapasztalatok szerint a lakótelep építések a városcentru- mokhoz képest egyre inkább kifelé tolódtak, addig Ajkán elindult a lakótelep építkezéseknek a városközpont felé tolódása. Az 1960-as évek lakótelepeinek beépítése - a technológiaváltás következtében - meglehetősen sematikus képet mutatott. A beépítést a blokkos rendszerű sávházak, és kockaházak mechanikus ismétlése, és sűrű elhelyezése jellemezte, mind a Marton Sándor-, mind a Bauxit-lakótelepen. A párhuzamos sávházas építés alkalmatlannak bizonyult városias környezet létrehozására. Hiányoznak a városias hangulatú, intim jellegű utcák és terek. A korábban épült lakóépületekhez képest az egy szinttel magasabb épülethasábokból, és kockákból álló beépítés, városrendezési szempontból, színvonalában elmaradt az előző időszak városépítési produktumaitól. A hatvanas évek váltása törést hozott mindkét lakótelep beépítési módjában és utcaképében. A megnyitott keretes, városias beépítést, a sávos, és pontszerű beépítéssel váltották fel. Végbe ment a szakítás a hagyományos keretes beépítésű utcás-tömbös városias szövettel. A váltás egyik lakótelep esetében sem hozott minőségileg jobbat, sem a beépítésben, sem az építészeti arculatban. „A blokkos és paneles épületek homlokzati megoldásai a technológiából adódó kötöttségek és a normák közé szorított tervezés miatt egysíkúak voltak... 128 Kozma, 1996. 335 129 MNL VeML XXIII. 507 1. doboz 9542 130 Kozma, 1991. 356 131 Giay, 1989. 212 168
